Az sem árt persze, ha van némi kis áhítat, vagy misztikum a dologban. A farsang ideje, a böjtelő és a télutó valaha bőven adott alkalmat erre. A húsvét előtti, negyvennapos böjtöt megelőző időszaka ez az évnek, amely vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Nálunk német hatásra már a középkorban elterjedt a farsangolás szokása, szegények és gazdagok körében egyaránt.
A táncos mulatozásban, evés-ivásban bővelkedő hónap végére, azaz a farsang farkára estek a legeseménydúsabb szokások, amikor a sötétséget, a telet jelképező farsang hercegét, a rongyból, szalmából készült bábot elégették, maradványait pedig eltemették - segítendő a beköszöntő tavaszt a téllel való küzdelmében. Az égetésnek, füstölésnek amúgy tisztító hatást tulajdonítottak, így e hagyomány egyben a megtisztulásra is alkalmat adott. De számtalan gonoszűző, termésvarázsló szokást is teremtett a farsang. Az egyház évszázadokig üldözte az e szokás köré gyűlő pogány úzusokat, de olyan erősen és mélyen gyökereztek az emberek életmódjában, emlékeztében, gesztusaiban, hogy nem tudták azt kiirtani. Így hát kénytelenek voltak azt bekebelezni és keresztény elemekkel díszíteni. A keresztény egyház ezért ebben az időszakban a kánai menyegzőről emlékezik meg. Talán ezzel is magyarázható, hogy a lakodalmak többségét farsang idején tartották.
Aztán új eszmék, új tézisek térhódításával az ünnepekből egyre inkább kikopott az ősi, hittel, rejtelmekkel teli tartalom, olyan mértékben, ahogy az ember egyre inkább feledi azt a tényt, hogy maga is a természet része.
Mi lett hát a farsangból? A rangjától, szimbólumaitól megfosztott hagyományból mára tüllök, selymek suhogása, stólák lebbenése, parfümök terjengése és az egymást fürkésző, női kíváncsi tekintetek maradtak. A lélek ki-, a zsigerek bekapcsolása, bálok, társas terek - menedzserek találkozója. Az ősi hagyományok helyébe új divatok léptek, áhítat, misztikum nélküliek: többnyire üzleti kapcsolatok ápolását segítő vizitek, mustra, a régen látott ismerős mennyit váltott és változott, igazodott, feleséget vagy partnert cserélt, tavaly, tavalyelőtt óta. És hol van a tél? Hol van az évszakok egymásutánisága. Talán többen egyetértenek velem abban, hogy gonoszt űző, termést varázsló, megtisztulást segítő rítusokra bizony ma is szükségünk volna.
Tóth Katalin
