Mert bármilyen élvezetesek a körülmények, azért mégiscsak sportról van szó, ami kellemesen - vagy időnként annál jobban - kifárasztja a szervezetet, ráadásul nem is veszélytelen. Ha pedig véletlenül még a legmagasabb hegycsúcs sem lóg a felhők fölé, hideg és nedves is. De aki egyszer beleszeretett, egyetlen szezont sem hagyna ki többé.

A síelés esetében élesen elválik egymástól a versenysport és a hobbisízés. Míg a versenyzők feladata, hogy a lehető leggyorsabban teljesítsék a kitűzött pályát, a hobbisíző élvezetes és nem utolsósorban biztonságos lesiklásra törekszik.

A szabadidős síelés két leginkább elterjedt ága a lesiklás - más néven alpesi ág - és a sífutás, igaz, ez utóbbi hazánkban az európai átlagnál kevésbé kedvelt. A síelés népszerűsége a múlt század elejétől folyamatosan nőtt egész Európában. De még mintegy ötven év kellett ahhoz, hogy a korábban kizárólag a gazdagok elegáns szórakozásának tartott síüdülés a társadalom szélesebb rétegei számára is elérhetővé váljon.

Mivel a hazai hegy- és hóviszonyok nem igazán kedveznek a síelésnek - néhány kivétel azért akad, például Bánkút vagy Kékestető -, a sport szerelmeseinek általában külföldi úti célt kell választaniuk. Bár a kínálat meglehetősen széles - földrajzilag a közeli Szlovákiától és Ausztriától a távoli Kanadáig, árkategóriában pedig az olcsó apartmanoktól a luxushotelig terjed a síutak kínálata -, annyi bizonyos, a síelés máig nem tartozik az olcsó szórakozási lehetőségek közé. A többnapos szállás, a síbérlet és az utazás költségei mellett nem lehet lemondani néhány, a pálya hangulatos büféiben elfogyasztott finomságról, forró italról sem. A különböző síterepeken pedig a legváltozatosabb programokat kínálják, főleg az esti, a felvonók zárása utáni időszakra.

Amiben a versenysport mégis hat a hobbisízésre, az a felszerelések folyamatos fejlődése. A speciális anyagú lécek mellett néhány évvel ezelőtt terjedt el igazán a "carving" léc, amelynek piskótaformája könnyebbé teszi a kanyarodást. Az új divat újabb lehetőségeket jelentett a terület üzleti oldala számára, mivel pedig az új formához más sízési technika az optimális, a sportolóknak is új kihívást jelent. A látszólag könnyed, lendületes íveket húzó lesiklás ugyanis komoly tudást igényel, és valóban az sem mindegy, hogy milyen minőségű felszerelés segíti a sportolót - bár mint más esetekben, a biztos technikai tudás itt is ellensúlyozza a felszerelés esetleges hiányosságait.

A biztos tudás megszerzéséhez képzett szakember irányítása alatt kell megtanulni legalább az alapokat, de ez sajnos korántsem általános. A többség kitartó próbálkozással és jól síelő ismerősök útmutatása alapján tanulja meg többé-kevésbé a lesiklás művészetét. A rosszul berögződő technika viszont sérülésveszélyes, a kelleténél jobban megterheli a testet, és a sikerélmény is kisebb, így gyakran a kezdő síelő kedvét is elveszi ettől a szép sporttól.

A balesetek elkerülése érdekében nagyon fontos az is, hogy megfelelő kondícióban legyen a sportoló. Ez a síelés esetében azért kiemelt téma, mert lévén szezonális sport, gyakran olyan emberek is sítalpra állnak, akik egyébként egész évben nem mozogtak. A sízés viszont erőteljesen megterheli a térdet, a derék és a hát izomzatát, ezért legalább tisztába kell jönni saját korlátainkkal, és még a leghívogatóbb hófehér lejtő tetején is időt kell szánni a minden reggeli bemelegítésre.

A síeléshez - ezt még a legelvakultabb sportemberek is elismerik - hozzátartoznak egyéb programok is, amelyek egy része a szervezet pihentetését, a másnapi sportra való felkészülést segíti, mások viszont a test és lélek "átmelegítését" célozzák.

Az év egyéb szakaszaiban is népszerű wellness lehetőségek egy ideje elválaszthatatlanul hozzátartoznak a sí üdüléshez is. Sok szálloda rendelkezik szaunával, gőzfürdővel, sok esetben beltéri medencével is, ezek használata amellett, hogy teljessé teszi a kikapcsolódást, a sport után a szervezetnek is felüdülést jelent. A sí falukban szinte minden beltéri szórakozási lehetőség elérhető, a biliárdtól a bowlingig. A gasztronómiai élvezetekről se feledkezzünk meg, a pályákon jellegzetesen "síelős", a falvakban pedig a legváltozatosabb ételek és italok között válogathatunk. A többség valamilyen módon melegít, az osztrák "Jagatee", vagy éppen az Olaszországban népszerű "Bombardino" egyszerre forró és alkoholos. Az alkoholfogyasztást azonban jobb az esti órákra vagy az utolsó menet utáni - apres ski - jutalomnak tartogatni, hiszen a pályán az, aki tényleg sportol, nem fázik, nem érdemes kockáztatni a reflexek lassulását és a figyelem csökkenését.

A saját tempójában és kedvteléseinek megfelelően mindenki megtalálja az élvezetet a síelésben, legyen akár az egészséges életmód elkötelezett híve, akár a kevésbé sportos szórakozás kedvelője. Hiszen kevés olyan sport van, ahol a fizikai megterhelésért ennyi kellemes kiegészítés kárpótolna.

A magyar síelők többsége inkább a közelebbi síterepek felé veszi az irányt, így továbbra is Ausztria a legnépszerűbb célpont, mondta el lapunknak egy síutak szervezésével foglalkozó cég szakértője. Mivel a legtöbb síelő az egyéni, autós utazást választja, az időtakarékosság mellett az sem mellékes, hogy a kisebb benzinköltséggel kisebb a síüdülés ára is. A szakember tapasztalatai azt mutatják, hogy a sportág kedvelőinek többsége nem szeretne lemondani a síútról, így elutazik, de az olcsóbb lehetőségeket keresi.

Timár Gigi

Fotó: Fényes Gábor, Förster Tamás

A cikk a Piac és Profit 2008. novemberi számának NHD rovatában jelent meg.