Kevesen gondolnák, de a gázkészülékek gyújtólángja önmagában is elég sokat, havonta mintegy tíz köbméter gázt fogyaszt. Nem folyamatos üzem mellett ezért zárjuk el a gyújtólángot, ha hosszabb ideig nem használjuk a készüléket. De nem ez az egyetlen módja a gázfogyasztás csökkentésének.
A gázégő megfelelő beállításaminden gázüzemű fűtőberendezés hatékony működésének egyik alapfeltétele, éppen olyan fontos, mint a rendszeres ellenőrzés és karbantartás.
Hogy a gázégő beállítása optimális-e, arról legkönnyebben a gázláng színét megvizsgálva győződhetünk meg: ilyenkor kék, a csúcsoknál enyhén lilás árnyalatú. Ha a láng színe túlságosan homogén világoskék, vagy szinte nem is látszik, az a szükségesnél nagyobb légmennyiségre utal, ha viszont vöröses vagy narancssárgás, akkor nincs elegendő oxigén a gáz elégetéséhez. Mindkét esetben kisebb az égés hatásfoka, mint ha jól lenne beállítva, ami viszont egyenes összefüggésben van a gázszámla nagyságával is. Ahány százalékkal csökken az égő hatásfoka, annyival nő az energiafogyasztás.
Az egyszer körültekintően beállított készülék is rendszeres ellenőrzést és karbantartást igényel, e nélkül hatásfoka folyamatosan csökken, és így többletköltséget okoz az első, felszerelés utáni számlához képest. Évente egyszer ki kell tisztíttatni és beszabályozni az égőket, ehhez mindenképpen szakemberre van szükség.
Nulla vagy minimális anyagi ráfordítással,néhány otthon kivitelezhető ötlettel is érezhető eredményeket lehet elérni.
Régebbi épületek esetében a hőveszteség egyik legfőbb oka a rosszul szigetelő nyílászáró. Ha nincs lehetőség új ajtók, ablakok beszerelésére, az is segít, ha sötétedéskor leengedjük a redőnyt, vagy behúzzuk a vastag sötétítőfüggönyöket. A dupla ablakok közé tett hosszúkás párna vagy a barkácsáruházakban kapható öntapadós, gumis vagy szivacsos szigetelők felszerelése megszünteti az ablakok alatt behúzó hideget, így kevésbé kell felfűteni a szobát. Az ablakok üvegét is lehet utólagosan szigetelni, a hővisszaverő fólia ráadásul amellett, hogy télen a szobában tartja a meleget, nyáron csökkenti a betűző nap hatását.
A melegérzet nemcsak a valós hőmérséklettől, hanem a szoba páratartalmától is függ. Ha a fűtési szezonban odafigyelünk a megfelelő párásításra, sokkal melegebbnek tűnik majd a lakás.
Növeli a fűtés teljesítményét, ha a fűtőtest körül megfelelő szabad területet hagyunk, vagyis a meleg útját nem zárjuk el a radiátor elé tolt bútorokkal. Természetesen a leghidegebb időben is szükség van friss levegőre, de a hőveszteség csökkentése érdekében a rövid, intenzív szellőztetés ajánlott. A résnyire nyitott ablakon folyamatosan szökik a meleg, míg a levegő cserélődése alig érezhető, de ha rövid időre mindent sarkig tárunk, gyorsan frissül a levegő, és alig hűl le a szoba.
Ha a konvektor vagy fűtőtest mögé alumíniumfóliával bevont hőszigetelő lap kerül - vagy akár a konyhai alufólia is megteszi -, máris egy úgynevezett hőtükörre tettünk szert. Ez visszaveri a hőt a szoba irányába ahelyett, hogy az a falon keresztül az utcát fűtené.
A hőveszteség csökkentése érdekében a kazánházban lévő és a fűteni nem kívánt helyiségeken áthaladó csöveket - ugyanúgy, mint a meleg vizet szállító vezetékeket - érdemes megfelelő szigeteléssel ellátni.
Nem kell egyformán melegnek lennie a lakás összes helyiségében. A hálóban például biztosan elég pár fokkal kevesebb is, mint a gyerekszobában vagy a fürdőben. Amelyik helyiségben keveset tartózkodunk, elég, ha csak a tényleges használat idején megy a fűtés.
A szobánként és időszakonként változó hőmérséklet beállítását megkönnyíti a központi vagy cirkofűtésű lakásokban, ha szabályozható termosztátot építtetünk be, illetve a fűtőtesteket egyenként termosztatikus szabályozóval szereljük fel. Így könnyedén rögzíthető minden szoba egyedi hőmérséklete, a központi szabályozóval pedig beállítható a napi vagy heti rendünkhöz igazodó hőmérséklet-változás.
Egyébként manapság hajlamosak vagyunk túlfűteni a lakásokat. Egészen biztos, hogy nem fázik majd senki akkor sem, ha mindenütt egy fokkal kevesebb lesz a megszokottnál. Ennyi is elég ahhoz, hogy hat százalékkal csökkentsük a fogyasztást.
Számos különleges gépezet is segíthetabban, hogy kisebb összeg szerepeljen a számlán. Az időjárást érzékelő szabályozó rendszer segítségével például a kazán teljesítménye automatikusan igazodik a külső körülményekhez. Léteznek úgynevezett porlasztásrásegítő berendezések is, amelyek utólag beszerelhetők a fűtési rendszerbe. Ezek kevesebb gáz elégetésével képesek ugyanannyi energiát előállítani úgy, hogy kihasználják a fűtőanyagban lévő fel nem használt energiát.
Természetesen a legfontosabb a megfelelő kazán beszerzése. A hagyományos kazánok a bevitt energia 55-75 százalékát hasznosítják. A modern kazánok esetében ez az érték már 85 százalék körüli, az úgynevezett kondenzációs kazánok energiahasznosítása pedig meghaladja a 95 százalékot is. Az ilyen készülékek ugyanis az eltüzelt gázból felszabaduló füstgázból is képesek hőt nyerni, így az nem távozik veszteségként.
Természetesen van lehetőség teljes egészében környezetbarát energiaforrások felhasználásával megoldani a ház fűtését, de ez még igen ritka. Egyre elterjedtebbek viszont az olyan kombinált megoldások, mint a kazán mellé felszerelt napkollektorok. Ezek a fűtésmentes időszakban fedezhetik az épület melegvíz-igényét, fűtési szezonban pedig rásegítenek a gázkazán működésére. Mivel az ilyenkor már előre felmelegített vizet kap, a fűtési költségek jelentős megtakarítása érhető el.
Előrelátóan építkezzünk!
Új ház építése vagy felújítás esetén már a gépészeti tervezéskor lehet energiatakarékos megoldásokat választani. Gondos tervezéssel, energiatakarékos építéssel vagy felújítással a hagyományos rendszer energiaköltségeinek legalább a fele megtakarítható. A tervezést és kivitelezést minden esetben szakemberre kell bízni, annál is inkább, hogy a gázkészülékeket biztonsági okokból kizárólag a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) által regisztrált szakember helyezheti üzembe. E szakemberek listáját a gázszolgáltató kérésre megküldi. A szakszerű üzembe helyezés a biztonság és az optimális működés szempontjai mellett azért is fontos, mert csak így érvényesíthető a gyártók által nyújtott garancia.Új épületek tervezésénél alapvető szempont az épület jó tájolása. A lehető legnagyobb felületével a nap irányába tájolt és megfelelő hőszigeteléssel kialakított épület "rövidíthet" a fűtési idény hosszán.
A cikk T. G.
Forrás: Fővárosi Gázművek Zrt.
Illusztráció: Vaillant
Forrás: Konyha & Fürdő Magazin
