A kávé, amely több mint hatszáz esztendeje indult el hódító útjára az etiópiai Kaffából, mára a víz mellett a leggyakrabban fogyasztott itallá vált a világon, megelőzve a teát is. Nálunk a 17. századtól terjedt el a törökök révén. Igaz, akkor még kézzel zúzták össze a kávészemeket, mivel - bár az első kávéfőzőt már 1806-ban feltalálta Benjamin Thompson, Rumford grófja, kémikus-fizikus - az első mechanikus kávédarálót csak 1834-ben fejlesztették ki. Ezután rohamosan terjedt Európában és a tengerentúlon is a kávéivás kultusza, amin még sokat lendített az 1908-ban szabadalmaztatott, papír kávészűrő: addig ugyanis nem volt megfelelő szűrő a zacc és az aromaanyagok szétválasztásához.
A kávéitalok alapját ma is a két eredeti kávéfajta, az illatos és ízletes arabica, valamint a kevésbé aromás robuszta keveréke adja, ezek aránya teszi minőségivé vagy kevésbé azzá a kávéalapanyagot.
Persze annak, hogy a lefőzött kávé selymesen lágy, illatos és kellően aromás legyen, megvannak a fortélyai, mint ahogyan az egyes kávéitalfajták - eszpresszó, kapucsínó, kaisermelange, krémkávé - készítésének is vannak aranyszabályai: a gondos termésválogatás és megfelelő arányú keverés mellett a fokozatos hőfokon való pörkölés, a kellő finomságú őrlés, a lefőzés időtartama, a készüléken belüli gőznyomás, a víz minősége és hőmérséklete.
Egy kis kalauz a kávéfajták készítéséshez:
Caffé crema (krémkávé): normál erősségű eszpresszókávé, krémes réteggel a tetején.
Caffé latte: dupla eszpresszókávé, amelyben sok a tej, kevés a hab.
Caffé mokka: egyharmada eszpresszókávé, kétharmada pedig kakaó és habosított tej.
Cappuccino (kapucsínó): egy rész presszókávéból és két rész krémesen habos tejből készül.
Doppio (dupla eszpresszó): kétszeres adag eszpresszókávé.
Eszpresszó (gyorsan készült) kávé: könnyű, a hagyományosnál kevesebb koffeint tartalmazó kávé, nevét az elkészítés módjáról kapta. Lefőzése során az őrölt kávén nagy nyomás alatt, mintegy 20-25 másodperc alatt áramlik át a 90-95 fokos víz, így a nehezebben oldódó anyagok nem oldódnak ki a tömörített "kávépogácsából". A jó minőségű kávéból az eredeti eljárás szerint készült presszókávé felszínén 2-4 milliméter vastag, hosszabb ideig megmaradó sűrű hab (crema) képződik. A rövidebb eszpresszót Itáliában risztrettónak, a hosszabbat lungónak hívják.
Hosszú kávé: sok (100-120 milliliternyi) vízzel főzött kávé.
Kaisermelange: bécsi kávékülönlegesség, fürjtojás és méz hozzáadásával készül.
Latte macchiato: egy eszpresszó nagyon sok (2-3 deci) meleg tejjel, tetején tejhabbal. Kevés benne a kávé a tejhez képest, így alig színezi azt meg.
Macchiato: az olasz elnevezés foltost jelent, ami abból ered, hogy a lefőzött eszpresszókávéra csak egy foltnyi tejhab kerül, ami épp csak megszínezi.
Melange (bécsi kávé): feketekávé, tej és tejszín keverékéből készül, a tetejére nem tesznek tejszínhabot.
Rövid kávé: a normál adaghoz használt kávéőrleményhez körülbelül 25 milliliter vizet használnak fel.
A cikk a Konyha & Fürdő Piac magazin 2008. december- 2009. januári számában jelent meg.
