Bár a tatabányai lakótelep 108,7 százalékos árnövekedési rekordjának hátteréhez hozzátartozik, hogy a nagy ugrás alacsony bázisról indult, a drágulás az elmúlt három évben sem állt meg a városban. A NAV adatait feldolgozó OTP szerint 2016 és 2019 között a megyeszékhelyek közül Tatabányán emelkedtek a leggyorsabb ütemben (93 százalékkal) az átlagos négyzetméterárak: a három évvel korábban mért 143 ezer forintról 276 ezer forintra.

Tatabánya, Dózskert, Kép: wikimedia

A megyében ráadásul több olyan város is van, ahol a drágulás mértéke meghaladta a tatabányait. Így nem meglepő, hogy a vizsgált időszakban Komárom-Esztergom vezette a megyék árnövekedési rangsorát 81 százalékos mutatóval, ami meghaladta a fővárosi, 68 százalékos adatot is. A megyeszékhelyeken ebben a három évben országosan átlagosan 67, a többi városban 43 százalékkal emelkedtek a lakóingatlanok négyzetméterárai. Komárom-Esztergom összességében a megyék áremelkedési átlagának csaknem a dupláját hozta.

− A megyében a városi rekordot a Duna partján fekvő Nyergesújfalu tartja, ahol 2016 és 2019 között 99 ezer forintról 219 ezer forintra, vagyis több mint 120 százalékkal emelkedtek az árak.  Oroszlányban 96, Esztergomban 87, Komáromban 74, Tatán csaknem 60 százalékos volt a drágulás – sorolta az adatokat az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Valkó Dávid azt is megjegyezte, hogy a megye ingatlanpiacának felfutását számos tényező együttes hatása okozta. A főváros közelsége, a megyét kettészelő M1-es autópálya, az ipari nagyberuházások munkaerőigénye a fizetőképes kereslet növekedésével járt, ami felhúzta az árakat, felpörgette a lakóingatlanok – mind a társasházak, lakóparkok és a családi házak – építését. Tatabánya agglomerációs településein egyre szaporodnak az új házak, sok a CSOK-ot igénybe vevő, a megyeszékhelyről kiköltöző fiatal a környéken. A drágulás üteme a megyében valószínűleg mérséklődik a jövőben, de az ingatlanpiac növekedésének feltételei adottak, folyamatosan bővülnek − állapította meg a szakértő.

Tatabánya látképe, Kép: wikipedia

Közlekedés, infrastruktúra, turizmus

Az M1-es autópálya felújításának eredményeként a főváros, Győr és a nyugati országhatár is rövid idő alatt elérhető gépkocsival a megye legtöbb pontjáról. Az ipari beruházásokat levezénylő külföldi befektetőknek a megfelelő teherszállítási feltételek megléte mellett a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér közelsége is vonzerőt jelenthet. Tata folyamatosan erősíti regionális és országos szerepét a kulturális turizmusban, míg a megye szőlőtermelői a bor- és gasztroturizmus ígéretével csábítják az érdeklődőket. Vagyis a nemzetközi nagyberuházók mellett a helyiek is igyekeznek kihasználni a lehetőségeket, amire az ingatlanpiac is gyorsan reagál. A bevezetőben említett tatabányai drágulási rekorder, a Dózsakert lakótelep tavaly újabb csúcsra tört, a 2018-as 231 ezer forintos átlagos négyzetméterár után 2019-ben már 287 ezer forintos átlagos négyzetméteráron értékesítették az ott található lakásokat.

Kép: wikipedia

Bár tavaly 11 százalékkal csökkent a használtlakás-eladások száma, a panelek továbbra is jól tartják népszerűségüket. Az ingatlanpiacot jelenleg lassuló áremelkedés jellemzi, de az egyik ismert pénzintézet vezető elemzője úgy látja, a paneleknél ára nincs veszélyben.