Biztonságosnak minősítette az advantám nevű új általános édesítőszert és ízfokozót, vagyis cukorpótlót az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhivatal (FDA) - írta meg a Mindenár.hu. A vizsgálatokat 37 állati és humán tanulmány alapján végezték el, hogy kiderítsék, az advantám használata jár-e bármilyen káros hatással, ezen belül okoz-e neurológiai problémát, vagy esetleg rákkeltő-e. Miután nem találtak ilyen hatást, a készítmény zöld utat kapott. Persze ez nem jelenti azt, hogy automatikusan forgalomba kerülhet az Európai Unió országaiban is.
Az advantám a hatodik, magas intenzitású, FDA által elfogadott édesítőszer. Vízben oldódó, fehér kristályos por, amely magas hőmérsékleten is megőrzi halmazállapotát - írja az FDA-engedélyre hivatkoza az Élelmiszer-biztonsági Szemelvények című szaklap. Asztali édesítőként és főzéshez is használható, emellett pékárukban, üdítőitalokban, rágógumiban, édességekben, fagyasztott desszertekben, zselatinban és pudingokban, lekvárokban, dzsemekben, feldolgozott gyümölcsökben és gyümölcslevekben, öntetekben és szirupokban is használható édesítőként és ízfokozóként.
Az advantámmal bővül tehát a többek között az aszpartámról ismert cukorpótlók tábora. Ebbe a csoportba tartozik még a ciklamát, a K-aceszulfám, az aszpartám-aceszulfámsó, a szukralóz, a neoheszperidin-dihidrokalkon vagy a neotám és az alitám. A sima cukor édesítőképességét jóval meghaladó cukorpótlók sorába tartozik a szacharin, az egyik első mesterséges édesítőszer is, amely mintegy 300-szor édesebb a cukornál, bár van némi keserű utóíze.
A cukorhelyettesítők másik csoportját alkotják a cukoralkoholok, amelyek emészthetők, és a cukrokhoz képest kevésbé emelik a vércukor- és inzulinszintet. Ilyen a szorbit, a mannit, a xilit vagy a laktit, maltit és az izomalt is. Ezek édesítőképessége általában nem haladja meg a közismert asztali cukorét (szacharózét).
Természetes cukorpótlónak számít többek között a sztívia, a glicirrizin, a taumatin - persze ez a felsorolás sem teljes. Meg kell említeni az újdonságokat is, köztük a tejcukorból előállított fruktózizomert, a tagatózt vagy éppen a két glükózmolekulából álló trehalózt, bár ezek felhasználása még nem elterjedt.
Azt, hogy melyikből mennyi szabad tenni egy-egy termékbe, azt az engedélyezés során szigorú szabályozás rögzíti, tehát a cukorpótlók biztonságosak. Ugyanakkor nem diabéteszesek számára nem feltétlenül javasolt a használatuk a mikrorizikó miatt. A mesterséges édesítőszerek eredetileg nem képezték az emberi táplálkozás részét, és mivel kifejezetten testidegen anyagok, így nem tudjuk biztosan, hogy hosszú időtávon nem kell-e szembenéznünk előnytelen élettani hatásokkal. (Forrás: Mindenár.hu)
