Ausztria fővárosának utcáit, üzleteit a "Csendes éj" dallama tölti be. Óriási karácsonyfákat állítanak a főtereken, s itt zajlik a karácsonyi vásár is kis faházikókban. December 24-én este minden bezár, s mindenki otthon ünnepel. Mivel az ottani szokás szerint a Jézuska hozza a karácsonyfát és az ajándékokat is, ezért a gyerekeket sok családban a nagyszülők kísérik a városok utcáin, amíg a szülők a rejtegetett fenyőfát ékesítik.

Franciaországban a karácsonyi ünnepeket megelőző adventi időszak kezdetét az a fényár jelzi, ami ilyenkor a Champs-Élysées-t borítja be. A szenteste itt is családi ünnep, de a katolikusoknak az éjféli mise nemcsak vallási, hanem társadalmi esemény is. A család részt vesz rajta, mialatt Karácsonyapó (Pére Noel, Pére Chellende) látogat el az üresen maradt házba, és a kikészített cipőkbe rakja az ajándékokat. Jellegzetes karácsonyi édesség Franciaországban a fatörzs vagy fahasábot formázó, mélyhűtött csokoládétorta.

Angliában a karácsonyi készülődés már októberben elkezdődik, feldíszítik az utcákat, majd decemberben elküldik egymásnak az emberek a karácsonyi lapokat és a kapott üdvözlőkártyákat pedig kiteszik a szobafalra. Miután karácsony éjjelén Santa Claus, vagy Father Christmas a kéményen át a kandallóba ereszkedik, megtölti a gyerekek piros, hosszúszárú harisnyáit ajándékokkal. Az angolszász karácsony nem ismeri a szenteste fogalmát, ott december 25-én kezdődik az ünnep, ami abból áll, hogy e napon délelőtt mennek templomba, s csak ezt követően bontják ki az ajándékokat, melyek addig a feldíszített fa alatt gyűltek. Az ajándékozás után ünnepi ebéd következik, mely csúcspontját az ünnepi édesség, a karácsonyi puding jelenti, melynek alapja mazsola, füge, aszalt szilva és egyéb szárított gyümölcsök, valamint narancs- és citromlé.

Ausztráliában úgy tartják, hogy a Mikulás szánját nyolc kenguru húzza. Az ünnepi vacsorát ez a nép a szabadban fogyasztja el, majd a tengerpartra megy, vagy krikettet játszik.

Olaszország különböző vidékein más és más karácsonyi szokások élnek. Érdekesség az is, hogy nem ugyanazon a napon tartják az ajándékozást. Észak-Olaszország egyes részein december 25-én a Mikulás (Babbo Natale) vagy a kis Jézus hozza az ajándékot, másutt Szent-Luca, december 13-án. Rómában pedig a Háromkirályok napján (január 6.) Strega Befana, az öreg, de jóságos boszorkány, aki seprűn közlekedik, kéményen át juttatja el a jóknak a sok finomságot, a rosszaknak pedig a szenet. Az olaszok barátaiknak szárított lencsét szoktak ajándékozni, hogy levest készítsenek belőle. Ez emlékezteti őket a szerény időkre, és hoz nekik szerencsét az újévben.

Írországban az ünnep december 13-án kezdődik, ez a tizenhárom nap a Little Christmas (Kis Karácsony). Az ír családok december 25-én gyertyát állítanak az ablakpárkányra, majd fenyőfát díszítenek, és whiskyt vagy sört készítenek ki a Mikulásnak, valamint sárgarépát a rénszarvasoknak. Majd az ajándékcsomag kibontása után, délután két-három óra körül fogyasztják el az ünnepi fogásokat.

Svédországban december 24-től január 6-ig tart a karácsonyi ünnep. Régen minden család hozott az erdőből egy fahasábot, majd amíg az égett, addig tartott a karácsony. Az ajándékokat egy Jul-Bock nevű, szalmából készült kecskebak hozza, aki a mennydörgés istenének, Thor-nak kísérőjére emlékeztet. Az ottani szokás szerint ilyen szalmából készült, szerencsehozó kecskebakot állítanak a svéd családok a lakásajtóba vagy a karácsonyfa elé (ilyet árulnak az IKEA-ban is).

Oroszországban a fenyőfadíszítés ideje szilveszter estéje. A gyerekeket pedig Fagyapó, azaz "Gyed Maroz" ajándékozza meg.