A komposztálás folyamatával kapcsolatos fontosabb tudnivalók összegyűjtésében Tóth Ádám, a Kertguru kertépítő szakértője segített.
Mit is jelent pontosan a komposztálás?
Organikus eredetű háztartási és kerti hulladék felhasználásával és a természetes korhadási folyamat segítségével a föld számára tápláló humuszt készítünk. A biológiai folyamat során a hulladékok, melléktermékek szerves anyagai humuszszerű anyaggá alakul át. A komposztálás főszereplői a különféle mikroorganizmusok - baktériumok, gombák, megfelelő körülmények (oxigén, megfelelő nedvességtartalom) mellett.
Miért komposztáljunk?
A készített humusz természetes alternatívája a tápoldatoknak, hozzáadásával javítjuk a talaj termőképességét, amely levegős, tápanyagban gazdag és könnyebben megmunkálható is lesz. Csökkentjük a a szemét mennyiségét, ezáltal a kommunálishulladék-gyűjtők általi levegőszennyezést, és megtakaríthatunk a szemetes- és növénygyűjtő zsákokra kiadott költségekből is.
Mi kell a komposztáláshoz?
● Organikus eredetű anyagok, amelyek humusszá alakulnak át 6–12 hónap alatt. Ideális esetben a szén- és nitrogéntartalmú anyagok aránya a komposztban 3:1, leegyszerűsítve 3 rész barna, 1 rész zöld összetevő.
Zöld - vagy nedves - összetevők: levágott fű, mag nélküli gyomok, gyümölcs- és zöldségmaradék, növényevő állatok ürüléke, kávé-, teazacc, tojáshéj, kenyérmaradék, esetleg hínár. A barna - vagy száraz - összetevők: őszi falevelek, széna, hagyományos papír, kávéfilter, fűrészpor, faforgács. Amit semmiképpen ne használjunk: hús, csont, húsevő állatok ürüléke, tejtermék, beteg. fertőzött növények hulladéka, gyökérről terjedő gyomok, színes, fényes papír.
● Levegő, pontosabban oxigén a bomlási folyamatokhoz. Próbáljunk inkább magas halmot építeni, hogy jól szellőzőn a komposzt, és hogy kellően magas hőmérsékletre melegedjen a halom.
● Megfelelő nedvesség: 50-60%- ban kell, hogy nedves legyen a humuszunk. Ha összenyomásra széthullik, akkor túlságosan száraz.
Milyen tárolót válasszunk?
Mindenképpen fontos szempont, hogy megtartsa a nedvességet és a hőt. Sűrűbben lakott területeken fontos a rágcsálóvédelemre is gondolni, és hogy olyan helyet találjunk a komposztálónak, ahol a bomlási folyamatok során termelődő szagok senkit nem zavarnak.
2. Kezdjük a földön, ami hozzásegíti a komposztot a folyamatok ösztönzéséhez.
3. A nehezen bomló anyagok, mint például a fatörmelék vagy a zöldségek fás részei legyenek minél apróbbak.
4. Nem javasolt anyagok: a dió- és a (vad)gesztenyefák levelei, fenyők tűlevelei, mivel 2-3 év szükséges növekedésgátló, illetve savas tartalmuk lebomlásához, de néhány levél vagy ág nem okoz gondot.
5. A kész komposztot felhasználás előtt át kell rostálni, a nem komposztálódott vagy darabos részeket adhatjuk az új komposzthoz.
6. Könnyű megkülönböztetni a „barna” és a „zöld” összetevőket, ha megnézzük, hogyan reagál az adott hulladék pár napon belül, miután víz érte. A zöldek hamarabb bomlanak, csúszósak lesznek, és kellemetlen a szaguk, míg a barnáknak nem.
7. Erős, kellemetlen szag esetén az anaerob mikrobák vannak túlsúlyban. Ezt rendszeres szellőztetéssel orvosolhatjuk.
8. A komposztot 2–4 héttel a palántázás előtt dolgozzuk a földbe, így van ideje a magas tápanyagtartalmú humusznak feloldódni a termőföldben.
+1 Ha sok levelünk gyűlik össze, „tápláló teát” is készíthetünk mind a szobanövényeknek, mind a komposzthalomnak. Áztassuk vízben a vászonzsákba összegyűjtött leveleket 3-4 napig, majd hígítsuk.
Hogyan készítsük a komposztot?
Lényeges az arány, az anyagok egyensúlya, a levegő és a nedvesség. Árnyékos helyet válasszuk, ahol a túlzott napsütés nem szárítja ki. Három rész barna, egy rész zöld összetevőt próbáljunk rétegezni, és fedjük le 3–5 centi földdel is. Ha már van kész humuszunk, nyugodtan tegyük hozzá, ezáltal is segítve a bomlási folyamatok beindulását. A zöldség-, gyümölcs- és ágmaradékokat aprítsuk 5 centinél kisebb átmérőjűre, hogy könnyítsük a bomlást. A kisméretű összetevők között kevesebb a levegő, így hamarabb rothadásnak indul a komposzt ezeken a részeken. Ennek elkerülése érdekében, forgassuk át rendszeresen vasvillával, hogy friss oxigénhez juttassuk újra és újra a halmot.
Amikor a komposztálónk megtelt, vagy kellő mennyiségű hulladékot halmoztunk fel, a komposzt elkezd felmelegedni, majd pár hét múlva kihűlni, átforgathatjuk, illetve pótolhatjuk az esetlegesen hiányzó nedvességet. Rendszeres forgatás, kisméretű összetevők és viszonylag meleg időjárás mellett 3–5 hónapon belül használható komposzthoz juthatunk.Nitrogéntartalmú összetevővel vagy megfelelő nitrogéntartalmú anyaggal gyorsíthatjuk a felmelegedést, ez viszont nagy felügyeletet kíván. A zöld összetevők tetejére mindig kerüljön barna réteg, így elkerülhetjük a legyeket és bogarakat.
A komposzthalom körülbelül a felére megy össze, és igazi földillata lesz. Az érett komposzt sötétbarna színű, homogén, szagtalan, könnyen kiszórható és környezetbarát anyag, amelyből négyzetméterenként 2-3 kilogrammnyit ajánlatos kiszórni, és azonnal belemunkálni a talajba.
Forrás: www.kertguru.hu
