De megnyugodtam, hiszen dr. "mindenlébenkanál" Ágnes asszony, és az egyes sorszámú szexbombának kikiáltott Virág beáldozta magát, és éber, bár kicsit hangos virrasztásának köszönhetően mindenki túlélte.

Alig vártam, hogy a kellemes szafaris állati fotóvadászatot az egyik fél csapattal végig élvezzem, ám a mi János urunk és "romavajdánk" Guszti majdnem véres küzdelme ,-ezt szinte lehetetlenné tette.

Az már kezdetektől érezhető volt, hogy Fiala nem lesz egy könnyű eset se a társaság, se önmaga számára. Ám hogy éppen a pisszegősnek induló víziszafari adja majd az első hangos küzdelemre az indítékot, azt senki sem gondolta.

"Ne viselkedjen úgy, mint egy rajkózenekar" - próbálta a csend élvezetére figyelmeztetni János úr a krokodilok között is harsogó Bódi családfőt, aki viszonzásul "agyrémnek" nevezte őt.

Elszabadult a pokol, és tovább forrt az afrikai levegő...Morgott, berzenkedett, kötekedett, duzzogott és elégedetlenkedett egész nap, még a csirízes helyi gasztronómiai finomságnak sem örült. Eszembe jutott, hogy vajon mit kezdene a konkurens csatorna Gjon rambójával egy dzsungelben. Két klímaxos férfi... Belegondolni is szörnyű!

Mindenesetre az egyértelmű, hogy a mézes-mázos ám "sz...keverő" Bódi páros, és a szép,de ezzel együtt buta(?) nők nagyon irritálják.

János úr a végsőkig feszült, majd kiakadt, és közölte: "Nem ér nekem annyit Afrika, hogy itt maradjak és elviseljem Bódiékat!"

Szomorú lennék, ha tényleg feladná, mert egy igazán őszinte könyvet írhatna arról, hogyan lehet őt és "más"-okat elviselni.

A tegnapi nap vesztese azonban mégsem Fiala, hanem a sokpálcás ember, a szívét kitáró Kozsó lett, akit próbára küldtek.  (Pedig ő aztán mindenki szeret...mégis összeférhetetlen?)

Olyan ez, mint egy tanulságos La Fontaine mese. Állati!

De akkor hová tűntek az emberek...?