Koncepcióváltást jelent a magyar egészségügyben a szűréseket szabályozó miniszteri rendelet január elsejétől érvényes módosítása. A szűrővizsgálatok rendszerének újragondolása azért fontos, mert egy újabb lépést jelent abban a folyamatban, hogy a betegség gyógyítása helyett sokkal inkább annak megelőzésére koncentráljon az egészségügy.

Ezt a célt szolgálja, hogy miközben ez év elejéig az újszülött csecsemők szülei a gyermek hat hónapos koráig voltak kötelesek részt venni a házi gyermekorvosok és a védőnők által javasolt vizsgálatokon, mostantól - az iskolaorvosok bevonásával - a felnőttkorig tart a megkülönböztetett figyelem.

Az új rendszer nemcsak a szakorvos, a háziorvos és a védőnő számára jelent több teendőt, de a szülőt is kötelezi. Féléves koráig ugyanis legalább kéthavonta, ezt követően pedig egyéves korában, majd iskolás koráig legalább évente kell vizsgálaton részt venni minden gyermeknek. Hat és tizennyolc éves kora között legalább kétévente kötelező szűrésen megjelennie.

A változtatás időszerűsége sajnos számos statisztikai mutatóval alátámasztható. A magyarok egészségi állapota, s ezzel együtt várható élettartama köztudottan jóval kedvezőtlenebb, mint az uniós átlag. 2003-as adatok szerint a magyar férfiak 7, a nők pedig átlagosan 5 évvel élnek rövidebb életet, mint az uniós polgárok, s halandóság is másfélszerese volt az uniós átlagnak.

A keringési rendszer betegségei a férfiak halálozásának közel felét, a nők esetében több mint a felét okozzák. A daganatos betegségek a halálozások negyedéért felelősek. Vagyis tíz halálesetből csaknem nyolcért ez a két ok felelős. Márpedig éppen ez az a két terület, ahol az időben végzett szűrővizsgálatok óriási segítséget nyújtanak. Különösen igaz ez gyermekkorban.

Ennek megfelelően kibővül a vizsgált betegségcsoportok köre: a családban előforduló, örökletes, rosszindulatú betegségeket éppúgy vizsgálják, mint a cukorbetegséget vagy a kóros elhízást. A gyermekek egészségét védő szűrővizsgálatok rendszere idén, a második félévben épül ki teljesen, amikor megalakul Budapesten, illetve Szegeden az a két anyagcsere-vizsgálati centrum, amelyben a jelenlegi 4 helyett már 25 típusú anyagcserezavart lesznek képesek kiszűrni a szakemberek. Így azon ritka betegségben szenvedő gyermekeken is segíteni tudnak majd az orvosok, akiknek későn felfedezett anyagcsere-zavaraik eddig - sok esetben - halálukat okozták.

Átalakul a felnőtteket érintő egészségügyi szűrővizsgálati metódus is. A rendelet alapján a háziorvosok kötelessége lesz, hogy 21 éves korban állapotfelmérést végezzenek pácienseiken. A felmérés alapján mindenki személyre szóló kockázatelemzést kap testsúlya, testmagassága, dohányzási szokásai, a családban előforduló szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek, a tápláltsági állapot, vérzsír-szint, vércukorszint illetve egyéb tényezők alapján. Ennek birtokában az orvos pontosan tudni fogja, hogy páciensének milyen gyakorisággal, milyen vizsgálatokra kell jelentkeznie.

A népegészségügyi célú lakossági szűrővizsgálatok közül továbbra is folytatódik az emlőszűrés és a méhnyakrák-szűrés. A végbél-, vastagbél-, valamint a prosztatarák szűrése a Nemzeti Rákellenes Program keretében fog folytatódni.

Kormányszóvivői Iroda