A Görögország szó hallatára az olvasott embernek nagyot dobban a szíve. Ezt a "Görögország mint az európai kultúra bölcsője" frazéma okozza, amelyből levezethetjük, mint az európai kultúra örökösei és folytatói, a saját szellemiségünket is. Egy görögországi utazás tehát egyfajta visszatérést jelent a gyökerekhez.
Ennek az időutazásnak az egyik legimpozánsabb állomása Kréta szigete. Az antik Kréta fővárosának, Knossos alapjait a Krisztus előtt harmadik évezredben fektették le - ezzel Európa egyik legkorábbi civilizációja volt. A kereskedelmileg fejlett, mintegy 100.000 főt számláló településnek a közelben fekvő Santorini vulkánja vetett hirtelen véget. A katasztrófát a Knossosi Palota legalább romjaiban túlélte, így ma Kréta legjelentősebb régészeti leleteként tárul a turisták szeme elé.
De nem pusztán ez az egy látványosság vonzza ide az országba látogatók egy negyedét. Velence fennhatóságának gyönyörű nyomai találhatóak Haniában és Rethimnonban, és Heraklion múzeumát se érdemes kihagyni, ugyanis itt található a világ legnagyobb minószi kultúra gyűjteménye.
Kréta természeténél fogva bővelkedik a tengerparti területekben, viszont létezik két strand, melyek kipróbálása nélkül nem hagyhatjuk el a szigetet! Ezeken a helyeken ugyanis folyótorkolatok édeni szépségű partjai várják a fürdőzőket. Prevelli és Plakiasz pálmafákkal, leanderekkel, eukaliptuszokkal szegélyezett partszakaszait csak egy sziklás hegyoldalba vájt, vékony ösvényen lehet megközelíteni, s ennek következtében nincs akkora tömeg, mint a többi nyilvános strandon. Prevelli nemcsak fürdő paradicsomáról, hanem az itt található kolostorról is ismert, melynek múzeumában ikonok, ruhák, kultikus tárgyak vannak kiállítva.
A szigeten töltött egy-két hétre érdemes kocsit bérelni, mivel vasúthálózat egyáltalán nincs, a buszok pedig a magyar menetrendekhez szokott utazóknak elég sok bosszúságot okozhatnak. Kréta félreeső kis öblei amúgy is könnyebben megközelíthetőek autóval, mint tömegközlekedéssel.
A Görögország legnagyobb szigetén tett vizit során a látványosságok és a tenger után a legmaradandóbb élményt az evés jelenti! Az ebédet, illetve vacsorát kezdjük előétellel, ami paradicsomból, friss juhsajtból, olívabogyóból és gyümölcsökből, főként dinnyéből áll. Aztán folytassuk az olyan helyi jellegzetességekkel, mint a musaka, a suvlaka, vagy a gyros, melyekhez salátaként válasszuk a nálunk is elterjedt joghurtos, fokhagymás uborkasalátát, a tzazikit! Az itallapon is érdemes minél több tipikus görög szeszt szemügyre venni, mint például az ouzo-t, vagy a borok közül a retsínát!
Barsi Böbe
Az összeállítás további cikkei:
