Valóban szép az élet vidéken!
Válság ide vagy oda, itt az ember gond nélkül (?) degeszre zabálhatja magát. Zöldségeshez nem jár, mert a szomszéd kamrájából mindent begyűjthet. Ha vendégeket vár, csak legyilkoltat egy disznót, és már tekeredik is a hurka, meg a kolbász az asztalra. És még az állatvédők se tüntetnek ezért...a saját érdekükben.
Díjnyertes pálinkát kóstolgathat ki erre jár, polgármesterrel koccinthat a faluszélen és választhat az egyéni galoppozás, vagy a hintós szállítás között.
Ha az ember lánya erotikára vágyna, megkaphatja azt ostorosan magyaros szado-mazoval. De ha úgy kívánja, meg is szöktethetik csoportosan a kétlovas hintóval, amúgy betyárosan. Aztán a meghívott rendőr se bottal üti majd a nyomát, hanem mulatós zenével. A lányok, asszonyok se méregetik a kilóikat, mert itt még a desszert is hájas.
Fazékból merítik a húsos káposztát, és tenyérben tálalják a burgonyát. (Csak a vegák sorsa szomorú...) Állatsimogató sincs, mert mindenki szabadon futkoshat a békák, tyúkok, lovak és tehenek után. Itt még jól megférnek egymással a nagy kutyák a kis cicák...
Lejárnak erre kultúrát terjeszteni a Bunyós "Pityuk", de play backkel kábít itt még a Komáromi Pista ex kapitány úr is. Bőven van itt móka, tánc és kacagás!(?)
Szóval, nagyon happy a falusi élet... Persze csak Lacibetyár idealizált világában, a képernyők előtt.
Azért betyárosan jól szórakoztunk az utolsó vacsorán, még ha egy városi lány nyerte is a békát a tortán...
