Magyarországon egyaránt előfordulnak mediterrán stílusú villányi, friss, gyümölcsös aromájú Balaton környéki, testes észak-dunántúli, savas északkelet-magyarországi, zamatos soproni borvidéki, sajátos ízvilágú somlói és nem utolsósorban világhírű tokaji aszús borok. A termőterületek korlátozott mérete miatt a magyar borászok többsége a kézműves jellegű, kis mennyiségben, de annál nagyobb odafigyeléssel végzett termesztést és borkészítést űzi sikerrel.

A fehérborok készítésére alkalmas furmint jellegzetes magyar szőlőfajta, száraz bort is készítenek belőle, de mivel kiválóan aszúsodik, ez tekinthető az édes tokaji alapjának is. A szintén hungarikumnak számító hárslevelű testes, hársméz illatú bor alapanyaga, a furminttal együtt szintén aszú készül belőle.

Igazi különlegesség a kizárólag Badacsonyban termelt kéknyelű. Termesztése sok munkát igényel, ráadásul, nem képes önbeporzásra, ezért kis mennyiségben terem. Bora egyszerű, rusztikus ízvilágú, fiatalon is kellemes, de igazi élményt többéves érlelés után nyújt.

Az ezerjó egyike a legédesebb és legbővebben termő magyar fajtáknak. Bora alkoholban gazdag, kemény, kissé fanyar ízű.

Az Irsai Olivér névre keresztelt fajtát 1930-ban Kocsis Pál nemesítette. Korán érő szőlő, már augusztustól szüretelhető. Bora lágy karakterű, friss és illatos. Sokak kedvence, de hosszú érlelésre nem alkalmas. A szintén népszerű, nevéhez illően illatos, jellegzetes zamatú, kemény karakterű cserszegi fűszerest Bakonyi Károly nemesítette 1960-ban, az Irsai Olivér és a tramini keresztezésével.

A hazánkban sokáig kevéssé elterjedt vörösborfajták közül a legismertebb a bikavér, amely legalább három bor keverékéből összeállított cuvée, Egerben és Szekszárdon készítik. Testes, erős, magas alkoholtartalmú, alapja sokáig a kadarka volt, de ennek a fajtának a háttérbe szorulásával a kékfrankos vette át a fő helyet.

A világszerte legismertebb magyar bor kétségtelenül az aszú. A fürtről leválogatott, megtaposott aszúszemekből kicsepegő lére - az 50-60 százalék cukortartalmú, illóolajokban gazdag aszúesszenciára - töltött színmustból erjed az aszúbor. Hogy hány puttonyos, az attól függ, hogy egy hordóhoz mennyi aszúszemet használtak fel. A visszamaradó törkölyre szoktak gyengébb bort tölteni, így készülnek a fordításnak vagy máslásnak nevezett, kevésbé édes, savasabb típusok, a sommelier véleménye szerint remekül társíthatók például vadból készült pörköltekkel is.

A magyar borok változatosságának köszönhetően a legmagasabb minőségű italok között is zavarba ejtően széles a választék. Mivel számos magyar borfajta valódi hungarikum, érdemes a hozzánk érkezőket megismertetni ezzel a kinccsel, de akár a világ más tájain is ismert, ám itthon termett és készített borokkal is, mint például a chardonnay vagy a cabernet sauvignon. Az összehasonlítás kiemeli a magyar borok másoktól eltérő jellegzetességeit. Emiatt ajánlják szakemberek egyes fajták különböző termőterületről származó hasonló borainak kóstoltatását is.

Pezsgő 6-8 fok

Száraz fehérbor            8-10 fok

Rosé    8-10 fok

Félédes fehérbor          10-12 fok

Tokaji aszú      10-12 fok

Fiatal vörösbor 12-14 fok

Idősebb vörösbor        14-16 fok

Vigyázat! A vörösborokat általában "szobahőmérsékleten" kínálják, de ez 16-18 Celsius-fokot jelent, ugyanis az ilyen felszolgálást a 19. században kezdték el, s akkoriban a téli szobahőmérséklet e körül volt. 20 fok felett a bor jellegtelenné válik, aromái eltűnnek, csak csersav- és alkoholtartalma érezhető.

Forrás: Cey-Bert Róbert Gyula: Magyar borok és ételek harmonizációja

Borfesztivál tizenhetedszer

A Budavári Palota teraszain rendezte meg a Magyar Szőlő és Borkultúra Kht. a 17. Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivált. A már hagyományosnak számító rendezvényen a magyar termelők legjobb portékáit lehetett megkóstolni és megvásárolni, akár az előtte megrendezett Borakadémián megszerzett tudás birtokában. Ugyanitt mutatkozott be az idei fesztivál vendége, Szicília. A sziget megújuló borászata mellett közelebbi ismeretséget lehetett kötni akár az Olaszország egyik legrégebbi borának tekintett édes "Moscato Bianco"-val is. De hogy a bor mulatságot is követel, azt a szervezők is jól tudják. Ezért a váron végigvonuló szüreti felvonulás mellett a szentendrei skanzen szüreti sokadalom programján vásári forgatag és természetesen a legjobb borok szórakoztatták az oda látogatókat.

T. G.

Fotó: Fényes Gábor, Förster Tamás

A cikk a Piac és Profit magazin 2008. szeptemberi számának NHD rovatában jelent meg.