“Erdély nem csak hegyek és völgyek, nem csak magyar Kolozsvár és szász Nagyszeben.
Erdély Európa kicsiben. A Földgolyó kicsiben. A világ. Tündérkert és Pokol.
Erdély a múlt, a költészet, a mindig bizonytalan jövő. A soha be nem teljesülő vágy. Ábránd. “ - írja Száraz Miklós-György & Tóth Zoltán: Erdély csodáiban.
A több mint húszezer leadott szavazat szerint a Gyilkos-tó és a Békás-szoros a legkedveltebb erdélyi csoda, melyet a Szent Anna-tó és a Tordai-hasadék követ népszerűségben. A hét csoda közé a Székelykő, a székelyföldi borvizek és mofetták, a csíksomlyói Mária-szobor és a szovátai Medve-tó került - közölte a Transinex.ro portál.
Az ajánlott erdélyi nevezetességek között a természeti látnivalók mellett az épített örökség remekművei (köztük a kolozsvári Bánffy-palota, a székelyderzsi erődtemplom és Vajdahunyad vára), az élővilág ritkaságai (például a mocsári kockásliliom és a békászó sas), ételkülönlegességek (így a szilágysági pálinka és a tordai pecsenye) vagy fontos történelmi események - mint amilyen például a vallásszabadságot a világon elsőként meghirdető 1568-as tordai országgyűlés - is szerepeltek.
A szavazás résztvevői a kezdeményezés honlapján (https://erdelyicsodak.transindex.ro/), illetve telefonkészülékeken a goTransylvania útikalauz-alkalmazás keretében május elején közzétett 34-es listáról választhatták ki az erdélyi nevezetességeket. Ezeket a szervezők felkérésére erdélyi erdélyi szakértők, szakmai szervezetek és közéleti személyiségek ajánlották.
A monda szerint a kunok elől menekülő Szent László kardjával vágta át a sziklát, vagy pedig az isteni gondviselés jeleként vált kétfelé a hegy.
A Transindex szerint a szavazók több mint 80 olyan erdélyi csodát is javasoltak, amely nem szerepelt az eredeti 34-es kínálatban. Ezek közül a nagybányai művésztelepet javasolták a legtöbben. A megszavazott többi csodáról, és a helyekhez fűződő legendákról itt olvashatsz bővebben.
