A nemüknek megfelelő neveltetésnél fogva még mindig másképpen értékelünk egy "rossz hírű nőt", mint egy "rossz hírű férfit". Az előbbivel nem kívánatos még mutatkozni sem, míg az utóbbi a titok és az izgalom maga. Sok nő vonzódik az ilyen férfiakhoz, vállalja az ezzel járó veszélyt, mert egy szélhámos meghódítása a nők szemében a győzelem szimbóluma.

Legnagyobb erényük, az a kifinomult tehetség, amivel a nőkkel bánnak. Tanulmányozták, és jól ismerik természetüket, tudják mit kell mondani, hogyan kell a nőkkel viselkedni. Nem ostobák, sőt érzékenyebbek "rendes" társaiknál. Azonban fontosabb számukra saját igényeik kielégítése, mint a nőkkel szembeni tisztességes magatartás.

Ismerik a módját, hogyan kell a nőnek kedvében járni, hogyan kell elhitetni vele, hogy gyönyörű és nincs még egy ilyen rajta kívül. Tudják, mivel képesek hatni rájuk, mivel tudnak hízelegni nekik. Elhitetik a nővel, hogy gyors észjárású, intelligens, humorérzéke van, gondolatai eredetiek, figyelemreméltóak, és elkápráztatóak.

Előfordulhat, hogy szeretkezés közben azt mondják "szeretlek", de ez csak annak a pillanatnak szól, és a nő pedig, lassan, de biztosan a férfi hatalmába kerül. Azonban, ha a nő visszajelzései már semmi újat nem hoznak a férfi számára, akkor továbbáll, és másik áldozatot keres.

Sajnos sok nő esik a szélhámosok karjai közé. Talán azért, mert ezeknek a nőknek a kaland és a titokzatosság, olyan veszélyes kombináció, mely kielégíti érzelmi szükségleteiket. Ami valójában egy óriási önámítás! Ugyanis minden nő a boldogságra vágyik, és ha megelégszik egy ilyen kapcsolattal, akkor nem is szereti igazából a férfit, csupán a győzelem, és a büszkeség hajtja.