Az ELTE Etológiai Tanszéke és a brazíliai Espírito Santo Szövetségi Állam Egyeteme kutatóinak az Interaction Studies folyóiratban megjelent tanulmánya azt is kiderítette, hogy a férfiakat jobban idegesíti az ugatás, mint a nőket. A kutyaugatás által okozott zajszennyezést vizsgáló tanulmány alapötlete a kutatók azon feltételezéséből indult ki, hogy a biológiai értelemben vett "zaj" olyan hangokat jelent, amelyek fontos információtartalommal bírnak az emberek számára, vagyis ezeket a hangokat nagyon nehéz, illetve lehetetlen ignorálni, még akkor is, ha nem tudunk megfelelően reagálni rájuk. Ebben a tehetetlenségi állapotban válik idegesítő zajjá az amúgy információban gazdag hangjelzés - olvasható az ELTE közleményében.
Az elmélet igazolására a magyar és dél-amerikai kutatók 160 részt vevőt teszteltek, akiknek fejenként 27 kutyaugatás szekvenciát kellett értékelniük. A szekvenciákat eredeti kutyahang-felvételek szétdarabolásával, majd meghatározott hangtani paraméterek - hangmagasság, hangérdesség, valamint a két vakkantás közötti időszakasz hossza - összeállításával hozták létre. A paraméterekből három fokozatot - alacsony, közepes és magas - alkalmaztak. A magyar és brazil résztvevők minden ugatásszekvencia meghallgatása után döntöttek arról, mennyire tartják az ugató kutyát agresszívnak, félősnek, kétségbeesettnek, vidámnak és játékosnak; valamint az adott ugatás mennyire idegesítő számukra.
A brazil és a magyar válaszadók egyöntetű eredményei arra utalnak, hogy az ember reakciója a biológiailag releváns hangokra nagymértékben független az etnikumtól és kultúrától, hiszen nem volt eltérés a magyar és a brazil részt vevők válaszai között.
Kiderült, hogy a férfiakat jobban idegesítik az ugatások, mint a nőket. Ennek lehet oka az, hogy például a férfiak kevésbé empatikusak, mint a nők, illetve egyes tanulmányok szerint a férfiak a gyermeksírásra is erőteljesebb érzelmi kitöréssel reagálnak, mint a nők.
Az eredményekből kiderül, hogy általában a magas hangon ugató kutyák a legidegesítőbbek, de erősen bosszantók még a mély, érdes, gyors ugatások is, vagy azok az ugatások, amelyekről elsősorban valamilyen negatív belső állapotra következtetünk (félelem, kétségbeesés).
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy egy hang nemcsak azért lehet idegesítő (zaj), mert túl hangos, vagy mert túl hosszan hallható, vagy túl hirtelen szólal meg - ezek az úgynevezett fizikai zaj jellegzetes tulajdonságai. Nagyon fontos, hogy bizonyos hangok, így az ugatás is, kommunikációs tartalommal bírnak, amelyeket az ember nem tud egykönnyen ignorálni, és ha nem tud beavatkozni, akkor idegessé válik.
A tanulmányban legidegesítőbbnek bizonyuló kutyaugatás-típusok jellemzően vagy a magára hagyott kutya (magas, csengő hang), vagy egy intenzíven játszó kutya (magas, változó érdességű hang), vagy egy agresszív kutya (mély, érdes, gyorsan lüktető hang) hangjai. Mivel manapság a városi környezetben soha nem látott sűrűségben élnek kutyák és emberek szorosan "összezárva", a legtöbb ugatás olyan szituációban jut el a fülünkbe, ahol nem tudunk közbeavatkozni, mivel nem is a saját kutyánk hangjáról van szó - írták a szakemberek.
