A múlt és a táj szerencsés találkozásánál, kultúrák, korok és környezet metszéspontjában álló Esztergom igyekszik megmutatni és büszkén vállalni önmagát.

A város önmagára találásának feltételeihez hozzátartozik a település polgársága, újjáéledő és újjáélesztett hagyományaival.

Hozzátartozik a polgárságra jellemző, így csak a polgárság által megteremthető kulturális miliő, amely marasztalja az ide látogatókat, és megtartja az ide születetteket.

Marasztalja az itt felnövő, felnevelt fiatalokat is, sőt megteremti az Esztergom polgári társadalmába illeszkedésük feltételét: lokálpatriótává teszi az új nemzedéket.

A történelmi városmag rekonstrukciója, értékeink feltárása, megismerése és bemutatása nemcsak a turistákat szolgálja, hanem a mai és a majdani felnőttek generációját is.

Könnyű összekapcsolni a kettőt, hiszen az a város polgári társadalmának újjászületésével az élhető Esztergom népességmegtartó erejének és vendégcsalogató vonzereje egyaránt nő.

Nevelés és a hagyomány átadása nélkül nincs polgárság, műveltség nélkül nincs vonzó kulturális közeg, ahogyan képzettség nélkül elhelyezkedési lehetőség sincsen.

Éppen ezért kiemelt cél az oktatás intézményrendszerének megtartása, fejlesztése, bővítése.

Képzett munkaerőre lesz szüksége a város termelőiparának, idegenforgalmának, a szolgáltatások bővülésével ez az ágazat is igényli a fiatalok munkáját, egyszersmind elhelyezkedési lehetőséget kínálva nekik.

A szakmai képzés, a képzőintézmények fenntartása kevés azonban akkor, amikor a letelepedés és az önálló életkezdés, a családalapítás nehézségekbe ütközik.

Segítségre van szükség, amikor az önálló otthon megteremtéséhez érkeznek a fiatalok, vagy amikor egyetemen, főiskolán kezdik meg tanulmányaikat.

Esztergom jövőjének szempontjából pedig az a leghasznosabb, ha ezt a segítséget úgy nyújtja a következő generációnak, hogy az ne csak lakóhelyének, hanem otthonának tekintse városát.

Mindezt átgondolva alakította ki Meggyes Tamás, Esztergom fideszes polgármestere azt a koncepciót, és az arra alapul rendelet-tervezetet, amit november negyedikén tárgyaltak a város önkormányzati képviselői.

A program lényege az a pénzügyi alap, amelybe minden Esztergomban és Esztergomba születő, majd a városban nevelkedő gyermek után születésekor jelentős összeget, félmillió forintot tesz letétbe az önkormányzat.

Évente újabb és újabb összegekkel bővül az esztergomi szülők gyermekeinek letéte, amely huszonegyedik születésnapjukkal nyílik meg.

Ekkor bocsátják a középfokú végzettséggel rendelkező vagy szakmai képesítést szerzett fiatalok rendelkezésére az összegyűlt pénzt.

A következő esztergomi nemzedék tagjai a felvett összeg segítségével könnyebben megteremthetik első önálló otthonukat, vagy finanszírozhatják továbbtanulásukat.

A program pénzügyi tervezete szerint az induló félmillió forintos letétet az önkormányzat minden évben ötven-ötvenezer forinttal egészíti ki.

Így huszonegy év múlva két-két és félmillió forint segíti az esztergomi fiatalt abban, hogy megkezdje kiépíteni önálló egzisztzenciáját.

A program gazdasági terveit 2050-ig készítette el az előterjesztő, ez alapján - figyelembe véve a születések várható számát - javasolta azt, hogy az alap létrehozására jövőre százmillió forintot fordítsanak.

Először 2026-ban fizetik ki az alapban gyűjtött összeget a jövőre születendő esztergomiaknak, ekkor az alapban már több mint hatmilliárd forint halmozódik föl.

Az alap kezdő lépése lehet a lakásvásárláshoz szükséges összeg előteremtéséhez, kiegészítheti a szülői támogatást és a felvett hiteleket.

Szent István városának támogatása sokak számára megkönnyíti a továbbtanulás anyagi fedezetének összegyűjtését.

A javaslatot előterjesztő polgármester bízik abban: lesznek majd olyan esztergomi fiatalok, akik számára az alap teremti meg a lehetőséget arra, hogy diplomát, oklevelet szerezzenek.

Akár otthonteremtésre, akár felsőfokú tanulmányokra, akár más, a felnőttkorba lépve szükségessé vált kiadások fedezetéül szolgál az alapból kifizetett összeg, mindenképpen megkönnyíti a jövő év elejétől születő esztergomi nemzedék élet- és pályakezdését.

A program egyszerre növeli a város népességmegtartó erejét, ösztönöz a munkahelyteremtéshez, elhelyezkedéshez nélkülözhetetlen képzettség megszerzésére.

Segíti a most születők két évtized múlva várható lakáshoz jutását, otthonteremtését, és újra és újra mozgásba lendítheti a lakáspiacot is.

A programba azok az esztergomi gyermekek kerülnek be, akiknek szülei is állandó lakhellyel itt rendelkeznek, és az alapból huszonegy éves korban is a hasonló családi háttérrel rendelkező fiatalok vehetik föl a számukra összegyűjtött pénzt.

Ezzel, az országban egyedülálló programmal Esztergom kedvező helyzetet teremt a gyermekvállaláshoz, egyszersmind a családalapító fiatalok, az ifjú házasok számára kínál vonzó lehetőséget.

Az idáig leghosszabb távú "fejlesztési program" révén megfiatalodhat a város, nemcsak gazdasági, termelési, infrastrukturális mutatói mutatják lendületét, hanem a polgárságára vonatkozó népességstatisztikai számok is.

A növekvő elhalálozás, a csökkenő születésszám, az utóbbi évtizedek kedvezőtlen népesedési tendenciái, nem kerülték el Esztergomot sem.

Míg 1980-ban 30870 esztergomi lakosról adott számot a demográfiai jelentés, addig 1990-ben 28730-at, 2001-ben pedig 28357-et.

Bár 2003-ban már 29644 polgára volt a városnak, a polgármester és az önkormányzat álláspontja szerint a város jövője érdekében tudatos beavatkozással elő kell segíteni a lakosságszám növekedését.

A város eltartóképessége növelése érdekében nem odázható el, hogy gondoskodjon Esztergom a népesség, az eltartottak számának, a keresőtevékenységet folytatók, a fiatalok arányának kedvező alakulásáról.

"A Képviselő-testület felelőssége is, hogy hosszabb távon gondoskodjon a város fejlődését segítő népesség megtartásáról, ennek érdekében készítsen olyan programokat, amelyek mindezt elősegítik" - fogalmazott előterjesztése indokolásában Meggyes Tamás polgármester.

"Városunk 1000 éves múltja és mint az ország első királyi városa is kötelez bennünket arra, hogy példát mutassunk polgáraink megbecsülésében modellt alkotva az ország települései számára" - folytatódott a javaslat.

A majdan életkezdési támogatáshoz jutó fiatalok már második generációs esztergomi polgárok lesznek, itt tanulva, nevelkedve, élve felkészült és méltó örökösei lesznek az államalapító városnak.

Olyan továbbéltetői Esztergomnak, a városnak, amely területi elhelyezkedésében, épületeiben, egyházi, kulturális, közigazgatási, gazdasági, közlekedési szerepeiben szüntelenül megújult az elmúlt évszázadokban, akiket ez a város, a városuk megbecsül.

Az egyedülálló, a fiatalokat a településhez kötő, abba integráló programmal e megbecsülést anyagi támogatással is kifejezi az önkormányzat.

A tervek szerint az alap megnyitásának évében mintegy kétszáz esztergomi újszülött lép be a támogatási rendszerbe.

A kedvező hatásoknak köszönhetően, folyamatosan növekvő születésszámokkal, már 2010-ben elérheti az esztergomi gyerekek számának növekedése az évi kettőszázötvenet.

Az új lokálpatrióta nemzedéket felnevelő programot a polgármester javaslatára Szent Miklósról, a negyedik században a gyermekeket segítő, már életében legendává, nem sokkal halála után szentté vált püspökről nevezték el.

A gyermekprogram megvalósításának várható hozadékát így foglalja össze a csütörtökön elfogadott javaslat:

"1. Az Alap létrehozásával a családok gyermekvállalásával várhatóan a születések száma növekszik, így évente a jelenlegi utóbbi 10 év átlagos született 200 fős gyermeklétszám 250 fő/évre változik a városban.

2. A születésszám növekedésével a városban a demográfiai arányok kedvezően változnak.

3. A képzettség színvonala minőségben és mennyiségben középfokú és felsőfokú szinten pozitív irányba változik. A jelenleg évente középfokú végzettséget szerző fiatalok arány 60 %-ról  várhatóan 2026-ban 90-95 %-ra emelkedik.

4. A középfokú végzettséget szerzők jelentős arányváltozása a felsőfokú végzettség megszerzésére ösztönöz, ami biztosítja a város humán, műszaki, értelmiség lakosság számának növekedését.

5. Az iskolázottság kedvező irányú változása magával hozza a szolgáltatások magasabb szintű ellátását  az egészségügy, oktatás, vállalkozások  stb. terén, ezzel együtt a város érdekeit is szolgáló helyben keletkezett jövedelemtermelő képesség is növekszik.

6. Az iskolázottság színvonalának növekedésével a városban lakók igényessége - tárgyi kulturáltság, városszépítés, egymás iránti figyelem, a város lakhatóbbá tétele, a természettel, a környezettel való jobb gazdálkodás, a város értékeinek és szépségeinek az idelátogatók részére történő bemutatása, a város vonzóbbá tétele - valamennyiünk számára értéket teremt.