A lépcsőszerű, háromszög formájú kádkilépő
folytatásaként polcszerű tárolóhelyet alakítottak ki, elsősorban a törülközők számára. A fölötte lévő, a fürdőkáddal egy magasságúra épített pult a szemben lévő falig fut, kellemes és látványos helyet kínálva a dísznövényeknek. Az őket befogadó kaspók a helyiség kettős stílusát tükrözi: az egyszerű kerámiák a modern, némileg rusztikus világot, az őket váltó lábas, bronzos virágtartók a romantikát képviselik, miként a rendkívüli nappali világosságot varázsló ablakokat takaró, a beáramló fényt némileg megszűrő drapériás függönyköltemény is. A kényelem követelményeinek megfelelően a polcos építménynél némileg magasabb a mediterrán tájakra jellemző, kerámiával burkolt mosdószekrény, amelyre nagyméretű, egyszerre íves és szögletes mosdót helyeztek el. A mosdópultot egyedi tömör fa ajtók alakítják át szekrénnyé, és takarják diszkréten a belső tárhelyeket.
A burkolatok megkomponált sokfélesége
és a kiegészítők teszik egyedivé és stílusossá a fürdőszobát. Az építményeket szinte teljes egészében visszafogott, vajsárga csempe fedi, a kilépőt és az alsó polcot kicsit sötétebb árnyalatú, ugyancsak hosszúkás formájú, de önmagában mintás lapokkal burkolták. Ugyanilyenek díszítik a kávészínű padlót, ahol a sima és mintás lapok váltják egymást. A falat fedő világosabb és sötétebb csempék mintája is hasonló, ám itt a „cirmok" fémes-ezüstös színűek, a sort záró bordűré pedig aranyos tónusú. A kád fölötti falat borító lapok ugyanehhez a csempecsaládhoz tartoznak, az önmagukban cirmos csempéket itt viszont már aranyszín levelek díszítik, külön kiemelve a térből a fürdőhelyet. A burkolat tudatos megkomponálására vall, hogy fölül egy sor erejéig visszajön az ezüstös díszítésű lap az arany szegélyekkel. Az egyszerű vonalú mosdópultot a pereménél bronzos dombormintás elemek díszítik, ugyanezek megjelennek szemben, a kád szélén is. A csapok és a kiegészítők - mint a vécépapírtartó vagy a szekrények fogantyúja - is bronzszínűek, de nem csak a tónusuk, a formájuk is a régi lányregények világát idézi, fokozva a tejeskávé színű organzafüggönyök hangulati erejét.
Fotó: Fényes Gábor
A cikk a Konyha&Fürdő magazin 2010/2. számában jelent meg.
