Sokan azt gondolják, hogy a klímaváltozásról, a Föld és légterének szennyezettségről, csak a "multik" tehetnek. Az ő kötelességük tehát a folyamat megállítása, és a további károk megelőzése.
Ám ez nem így van. Mindenki tehet, nem is keveset. Sok kicsi sokra megy - nagyon is aktuális ez a közmondás. Nemcsak a pénzre, hanem a környezetvédelemre is érdemes gondolnunk. Otthon is. Kevesebb energia, kevesebb hulladék, kevesebb vízfogyasztás, és ezzel kevesebb szennyvíz a folyókba. S ráadásul ezzel pénzt is spórolhatunk. Néhány, egyszerű tipp.
1.) Energiatakarékosság
Ezzel törődik talán mindenki a legtöbbet ösztönösen, pláne, most, hogy ismét emelkednek az energiahordozók árai. Persze, hogy nem hagyjuk égve a villanyt feleslegesen, ahol szabályozható a fűtés, ott igyekszünk a legoptimálisabb hőmérsékletre beállítani, stb. De még tovább csökkenthetjük az energiafogyasztást, ha például szép fokozatosan az össze izzót lecseréljük a lakásban energiatakarékosra. Még a hűvős idő beállta előtt ellenőrizzük, hogy jó-e még a szigetelés az ajtókon, ablakokon. A hőségben igyekszünk a lehető leghűvösebben tartani a lakást, hogy kevesebbet kelljen járatni a klímát, vagy a ventillátort. Ha bármilyen új elektromos készüléket kell vennünk, szánjunk rá pár száz (vagy nagy gépeknél akár pár ezer) forinttal többet, de energiatakarékosat vegyünk. Hosszú távon megéri. Kimutathatóan csökken a villanyszámlánk.
2.) Hulladékcsökkentés. A szelektív hulladékgyűjtési program elég jól halad, egyre több helyen. Ám nem kell megelégedni ennyivel. Számos olyan hulladék keletkezik, amit nem lehet (vagy nem kéne rögtön) a szelektív gyűjtőbe tenni. Például a nyomtatóból kijövő papírnak nyomtassunk mindkét oldalára. Vagy a csak egyik oldalán nyomtatott papírt, előbb adjuk oda a gyereknek, hogy rajzolhasson a másik oldalára. Ha nincs gyerekünk, és az adott dokumentum nem titkos, üzleti információkat tartalmaz, adjuk oda a környékbeli óvodáknak, bölcsődéknek, használják el az ottani gyerekek. Higgyék el - tapasztalatból tudom - szívesen fogadják. A használt, de még viszonylag jó állapotú lakástextilíát (terítők, ágynemű, törülköző, konyharuha, stb.) se dobjuk ki. A kevés büdzséből gazdálkodó hajléktalanokat segítő intézmények, szervezetek boldogan fogadják. Ugyanígy örülnek a maradék szappannak, megunt edényeknek, és egyéb konyhai eszközöknek. Ha nem tudjuk, vagy nem akarjuk eladni a megunt ruhákat, bútorokat, amelyek még használhatók, vagy kis felújításra szorulnak, ne a szemétbe rakjuk, vagy az utcára tegyük lomtalanításkor. Hívjuk a Nagycsaládosok Egyesületét. Sok mindenre szükségük van, s a bútorokért még el is jönnek - ingyen.
Vagy például, ha sok joghurtot, tejfölt fogyasztunk, azok dobozait se dobjuk ki. A gyerekek érdekes, kreatív dolgokat tudnak belőlük készíteni, akár otthon, akár a közeli bölcsődében, óvodában.
3.) Víztakarékosság
Érdemes a csapokat, és a zuhanyfejet permetező szűrővel ellátni. Nem nagy beruházás, ám kevesebb vizet fogyaszt, miközben hatása ugyanaz, mint a bőven folyó változatoké. Ha aktuálissá válik a WC tartály cseréje, olyat vegyünk, amelyik csak annyi vizet ürít, ameddig lenyomva tartjuk. Nem minden WC használat után kell az egész tartálynak ürülnie. Ha netán van kerti medencénk, amikor vizét cseréljük, használjuk fel a kert locsolására, akár kannával kimerve belőle a víz nagy részét.
4.) Környezetszépítés
Ne csak saját kertünket, erkélyünket gondozzuk, hanem a ház előtti fákra, virágokra, gyepre is gondoljunk. Nem csak a látvány lesz szebb, hanem éltető oxigénből is több lesz. (Amúgy a házak előtti utcarészek gondozását törvény is kötelezővé teszi, akár családi házban, akár társasházban lakunk.)
A fentiekben csupán néhány tippet próbáltam adni. A fő azonban, hogy szemléletünk változzon meg: gondoljunk bele, hogyan tehetjük hosszú távon élhetőbbé saját kis környezetünket. S persze azt is kiszámolhatjuk - ahogy a "nagyok" is számolnak - mennyit spórolhatunk. Sok kicsi sokra megy.
L.K.
