A Hal a tortán e heti 3+2 társasága olyan, mint egy vasárnapi ebéd után megpakolt kuka: minden van benne, csak éppen az egészséges "összhang" hiányzik.
Fura egy szereposztás, az igaz. Van itt két "megás tehetség", egy rosszfiús rockerapu, egy öreg szerelmes hős, és egy óriásszájú plasztikbomba.
A forgatókönyv szerint a hetvenes férfi a leghevesebb, aki úgy nyomul a fiatal "szűzre", hogy az lassan már büntetendő. A nagyszájú amazonra csak annyi ideje jut, hogy hatalmas melleit gyors mozdulatokkal letapogatja. Ettől függetlenül mégsem nézi nőnek, de még kívánatosnak sem. Talán ezért szed mindig előtte a tálból...
Felfújt ajkú Mária kissé féltékeny, mert a férfiszemek nem őt falják, ezért bosszúból bugyit mutatna, ha lenne rajta...Így csak a hűlt helyét láthatja, aki (pfúj!) odanézett.
Tomi gyerek mosolyogva figyel és ámul, talán éppen felvilágosul? Időnként látomásai vannak, és "hengeres bigyót", magyarul kolbászt észlel a vaddisznólevesben. Néha megszólal, akkor is csak olaszul énekel...
Szasza, a kemény rocker meglepően háttérbe szorul, és a nagy zabálásba veti magát. Így legalább nem figyel az egyre harsogóbb Ganxsta papára.(Ha nem a zenészhaver őse lenne, már valószínűleg a földbe döngölte volna...)
A háziasszony pedig ez idő alatt mindenkit dugig beetet, "kánnából" bort itat, majd mikrofont ragad és mamuszban nyomja nagy sikerét, az "I need a hero" adaptációját. A menü lefojtására és a szerb-magyar barátságra, - végül egy jó nagyot ropnak.
Ennyi történt tegnap. Néha egy kicsit "sokk" volt a gyomromnak ...
