Pedig magával az eredeti népszokással nincs bajom, sőt! Nagyon hangulatos, kedves szokás a locsolkodás, inkább azt nem szeretem, ami lett belőle. Egy újabb pénzszerző ünnep. És persze már eszünkbe sem jut, mit is ünneplünk eredetileg... A legtöbben csak úgy tekintenek a húsvétra, mintha ez egy újabb alkalom lenne a lerészegedésre. És semmi más.
Nos, ezért pár évvel ezelőtt elhatároztam, hogy én nem hagyom, hogy új folyjon le a locsolkodás, ahogy addig. Nálam nem lesz lerészegedés, nem lesz pénzdugdosás, és ha lehet, akkor a bűzös kölniket is elrakjuk. Néhány tipp tőlem - azoknak, akik hasonlóan gondolkodnak a húsvétról.
Nem rakok az asztalra pálinkát, vodkát. Helyette csinálok néhány igazán ízletes koktélt, amely ugyan kevésbé hagyományőrző, de finom, és nem fog senki berúgni tőle. Igaz, ezzel azt nem védem ki, hogy valaki eleve ittasan jön...
De hogy még inkább elvonjam a férfiak figyelmét az italról, finomakat rakok az asztalra. És nemcsak finomat, hanem sokat is! Sosem lehet tudni, pontosan hány ember fog befutni, úgyhogy az a biztos, ha mindenből többet készítünk. Mindig van jó sok sós süti, mert ennél jobban semmi nem tudja felszívni az alkoholt.
Én nem adok pénzt senkinek, a kisfiúknak sem. Alapelvem ez, és azt sem bánom, ha páran következő évben már nem jönnek el. Aki viszont tényleg azért jön, mert szeretne megtisztelni ezzel, annak nem is kell pénz. Ha pénzt nem is, szebbnél szebb festett tojást és egy kis édességet kapnak. Az egészen kicsiknek el is szoktam dugni a lakásban egy-két csokitojást, csokinyuszit - nincs is számukra izgalmasabb a keresgélésnél!
Mivel utálom a pacsuli szagát, ezért azokkal, akik előre bejelentik, hogy jönnének húsvét hétfőjén, azoknak tréfásan megmondom, hogy én igazából a hagyományos, szódás locsolkodást kedvelem. Igaz, így elázok, de legalább nem leszek büdös.
És végül, ha egyáltalán nincs kedvem a locsolkodókhoz, akkor előre bejelentem, hogy elutazok. Ócska hazugság, de muszáj...
Kép: Holland Virágiroda
