Az alapvető egészségügyi veszélyhelyzetekben továbbra sem igazán tudjuk, mi a teendő - derült ki az Országos Mentőszolgálat Alapítvány 2014-ben megismételt Nagy Elsősegély tesztjéből. Ráadásul a hétköznapinak mondható balesetek száma sem csökken, ezért az alapítvány most ezekre szeretné felhívni a figyelmet.
„Sok esetben tapasztaljuk, hogy olyan sérülésekkel kerülnek emberek kórházba, amelyeket otthoni kezeléssel is orvosolni lehetett volna, ha kellő időben és a megfelelő módon cselekszünk. Fontos lenne, hogy úgy tudjuk kezelni sérüléseinket, hogy azzal valóban segítsünk, és ne fokozzuk a bajt azáltal, hogy elbagatellizáljuk a helyzetet, vagy rosszul kezeljük” - mondta dr. Czakler Éva, az idén 10 éves alapítvány alelnöke, mentőorvos.
Az égés és a forrázása leggyakoribb otthoni balesetek közé tartozik. Az esetek többségében szerencsére csak könnyebb a sérülés, de kezelni akkor is kell őket. Első lépésként legalább 10 percig folyó hideg víz alatt hűtsük az égett/forrázott bőrfelületet! Ha kisebb felületű a sérülés, a bőr kipirosodott, de nem hólyagosodott, akkor elegendő az otthoni kezelés. Ha a terület felhólyagosodna, semmiképpen ne próbáljuk meg felnyitni vagy eltávolítani a hólyagokat, és forduljunk orvoshoz!
Előfordulhat ficam vagy rándulás - ne bagatellizáljuk el, mert a nem vagy rosszul kezelt mikrotraumás sérülések akár bokaízületi porckopáshoz (artrózis) is vezethetnek. Bokaficam esetén a bokaízület sérül, ami erős fájdalmat és nyomásérzékenységet okoz. Megfelelő kezelés nélkül a sérülés könnyen szalagmegnyúlással vagy szalagszakadással is végződhet. 48 órán keresztül mindenképpen pihentetnünk kell a sérült lábat, éjszakára fel kell polcolni, és ez még akkor is javasolt, amikor már úgy érezzük, hogy lábra merünk állni.
A krémek segíthetnek a fájdalomcsillapításban, a finom gyakorlatok pedig a boka környéki tartóizmok erősítésében. Rándulás esetén a fájdalom és a duzzanat is nagyobb. Ilyenkor a 48 órát még szigorúbban kell vennünk, ha a műtéti beavatkozást el szeretnénk kerülni. Ha a sérült lábra nem tudunk ráállni, és borogatásra nem szűnik a fájdalom, mindenképpen menjünk orvoshoz, mert ebben az esetben a szakszerű kezelés már elengedhetetlen.
Vérmérgezést többféle úton kaphatunk, akár egy bőrön kialakuló fertőzésből is, amely csupán apró sérülésnek indult. Ha a seb nagyon vörös, duzzadt, lüktet, azonnal forduljunk orvoshoz, mert fennállhat a vérmérgezés veszélye. Ha a seb földdel érintkezett, vagy más olyan dologgal, amely tetanuszbaktériummal fertőzött lehetett, szintén orvoshoz kell menni, hogy beadja az emlékeztető oltást.
Zúzódástól agyvérzésig terjedhetnek a fejet ért nagyobb ütés következményei. Ilyen balesetek gyermekeknél gyakrabban, de olykor felnőtteknél is előfordulhatnak. Ilyenkor fokozottan figyelnünk kell a jeleket. Az agyrázkódás tünete a szédülés, hányinger, emlékezetkiesés, a történtekre nem emlékezés. Ha ezt tapasztaljuk, érdemes orvoshoz fordulni, és 24 órás kórházi megfigyelés javasolt. Ha a balesetet követően 1-2 héten belül erős fejfájás, kettős látás, hányinger vagy hányás jelentkezik, haladéktalanul forduljunk orvoshoz, mert ez egy nehezen felszívódó belső vérzés jele lehet.
A szén-monoxid mérgezés jeleit nem könnyű felismerni, mégis életmentő lehet, ha időben kapcsolunk. Kezdetben kábultság, fejfájás, zavartság, fülzúgás, hányinger jelentkezhet - a tünetek talán nem tűnnek súlyos problémának, mégsem szabad félvállról venni őket. A következő fázisban már izomgörcsök, hányás, bénulás, eszméletvesztés és végső esetben fulladás is előfordulhat. Akár magunkon, akár társunkon észleljük ezeket a jeleket, minden esetben el kell hagynunk a helyiséget, és hívnunk kell a mentőket a maradandó károsodások elkerülése érdekében. Nagyon fontos, hogy ha a fürdőszobában, ahol bojler található, álmosságot érzünk, azonnal menjünk ki ,és nyissuk ki az ablakokat!
Sérülés esetén, függetlenül annak típusától, fertőzésre kell gyanakodnunk, ha a fájdalomérzetünk egyre csak nő, ha duzzanat, pirosság és forróságérzet jelentkezik a seb körül, ha belázasodunk. Minden esetben orvoshoz kell fordulnunk, ha a sebbe valamilyen idegen anyag jutott, ha a sérülés különleges fertőzésveszéllyel jár együtt - így például egy kutya harapása –, vagy ha a korábbiakban felsorolt fertőzésre utaló jeleket észleljük magunkon.
