Ezen a héten valószínűleg a nézők is ételmérgezést kapnak majd, hiszen "hőseink" mindennap ugyanazt a menüsort főzik: zöldséglevest, Wellington-bélszínt és csokiszuflét.

Elsőként Bagi Iván debütált az állandósult összeállítással. Róla köztudott, hogy nem csak nem tud, de utál is főzni, ráadásul vendéglátónak is a legutolsó. (Rejtély, hogy miért kellett éppen őt a konyhába, és a műsorba küldeni? Talán negatív példának...?)

Lazán végigszórakozta a bevásárlást: otthon felejtette az állítólag gondosan összeállított listát, undorodva tapogatta húst, földhöz csapta a tésztát, még a sütőbe is ferdén tette be a tepsit. Gasztronómiai analfabétizmusára még rá is játszott. Persze, hogy egy régi jó barátja főzött.

Aztán az "Ezt nektek szíves vendéglátást" mottóval halálos iramban lezavarta a vacsorát. "Well come drink" helyett Komár Lacival lenyomtak egy "rémgyenge" duettet, majd sebtében az asztalra csapta a leveses tányért. A teríték olyan volt, mint amikor valaki az Armani öltönyéhez pálmafás hawai inget vesz fel: brutális! Gyümölcsös kínai abroszhoz, Zsolnai porcelán, fordított evőeszköz beállítással.

A másodikból repetázott volna a két Bea, meg a Lajos és a Gergő fiú, de sajnos nem lehetett. A szuflé közben muffinná aljasodott le, s ráadásul mindezt a saját hozott borukkal nyomathatták le.

Úgy tűnt, mintha Iván direkt nem akart volna jó házigazda lenni. Hargitai Bea végig azt hitte, valakit eljátszik, mert olyan a világon nincs, hogy egy humorista ennyire komor és mogorva legyen.

Pedig az volt. Oly annyira, hogy a "Szex bomb" búcsúdal után villámgyorsan ott hagyott csapot-papot és vendégeket, azok legnagyobb megdöbbenésére.

Ezt tuti, hogy paródiának szánta... De mi van, ha mégsem...?