A magok csíráztatása egyáltalán nem új keletű. A kínaiak például már Krisztus születése előtt 3 ezer évvel alkalmazták.
A konzervek, a főtt étel, a tartósított, színezett és vegyileg kezelt termékek egyszerűen "halottak", s nem használnak az egészségnek. A csírák ennek pontosan az ellenkezői. A csírázáskor a magoknak aktivizálódnak azok az enzimek, vitaminok, ásványi anyagok, szerves egységbe tömörülnek, s tartalmuk 50, sőt 200 százalékkal megnő. A búzában például öt nap alatt megkétszereződik az E-vitamin mennyisége, a szójababban a B2-vitamin mennyisége duplázódik meg. A fehérje viszont a csírázás folyamatában felbomlik és aminosavvá alakul, tehát a szervezet könnyen emészthető fehérjéhez jut. A csíra jó minőségű zsiradékot, nyomelemeket és rostot tartalmaz, amely segíti a belek mozgását és a bélflórát. Ha rendszeresen fogyasztja a csírákat, csökken a vérnyomása, enyhül a vérszegénysége, megszűnnek anyagcserezavarai, javul a szív, az idegek, a bőr és a csontok minősége. És ami fontos - a szervezetben nem halmozódnak fel benne a salakanyagok.
Jobban bírjuk a munkát, és hamarabb regenerálódhatunk egy stresszes időszak után, ha rendszeresen iszunk búzafű levet. A meglehetősen borsos áron kapható gyógyító nedűt otthon is elkészíthetjük,: a bio-boltokban beszerezhető búzafű hűtőszekrényben egy hétig eltartható. Ha egy maréknyit kipréselünk mindennap, ebből egy evőkanálnyi édeskés, zöld lét nyerhetünk. A benne lévő klorofill javítja a szervezet oxigénellátást, frissebbé, üdébbé teszi a bőrt, energiát ad a sejteknek, erősíti az immunrendszert, enyhíti a gyomorpanaszokat. Serkenti a méreganyagok kiválasztását, ezért salaktalanító kúra kiegészítője is lehet.
forás: www.ujszo.com
