Szén-monoxid (CO) fűtőanyagok vagy üzemanyagok égése során keletkezik. Mérgezés leggyakrabban a nem megfelelően szellőző kályhák, kazánok használatakor vagy nagy mennyiségben felszaporodó kipufogógázban fordul elő. Gyakori, hogy eldugult vagy rosszul vezető kémények, rossz tömítésű kazáncsövek okozzák a problémát. A fusimunka, a szakértelem hiánya és az elhanyagolt fűtőberendezések nagyon komoly, akár életveszélyes következményekkel is járhatnak. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, ízetlen gáz, így nagyon nehéz azonnal felismerni. A legnagyobb probléma az, hogy szén-monoxid-érzékelő nélkül gyakorlatilag észrevehetetlen, általában csak a rosszullét vagy hányinger figyelmeztet a jelenlétére – írta Kincs István az Őrmester kft. igazgatója.
Milyen panaszok, tünetek esetén gyanakodjunk CO-mérgezésre?
A tünetek sajnos nem specifikusak, sok más betegség is okoz hasonló panaszokat. Ezért is gyakori, hogy a beteg nem gondol a mérgezésre, más, kisebb problémára – például influenzára – gyanakszik. A tünetek és panaszok 3 szakaszát különböztethetjük meg a szénmonoxid légtérbe került koncentrációjától függően:
1. fázis: fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, főként az alsó végtagokon jelentkező gyengeség, bénulás;
2. fázis: görcsrohamok, rángatózás, szívritmuszavarok, alacsony vérnyomás, hányás;
3. fázis: eszméletlenség, petyhüdt izomzat, légzésbénulás, akár halál is bekövetkezhet.
Mi tehetünk, ha CO-mérgezésre gondolunk?
Legfontosabb feladat a megelőzés
A kémények, kazánok, kályhák szakszerű beszerelésével, ellenőrzésével általában elkerülhető lenne a mérgezés. A kazán-helyiség szellőztetését és a kémények műszaki állapotát a szakhatóság folyamatosan ellenőrzi. A lakásunkat rendszeresen szellőztetni kell, mert így az esetleg alacsony koncentrációjú szénmonoxid nem tud felgyűlni.
A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete szerint Budapesten 44 ezer veszélyes kémény van, ezekből 23 ezer bármikor szén-monoxid-mérgezést okozhat, és majdnem százezer budapestit veszélyeztetnek. Országosan 100 ezer is lehet a veszélyes kémények száma.
Ne működtessünk benzines motort, autót zárt térben!
Rendkívül veszélyes – főleg ilyenkor télen – járó motorral parkoló személygépkocsiban éjszakázni. Ha már elkerülhetetlen a gépkocsiban veszteglés, akkor gondoskodni kell az utastér szellőztetéséről. Sajnos, viszonylag sok tragédia történt már járó motorral veszteglő autó utasterében elalvó személyekkel. Még szén-monoxid-mérgezés nélkül is elhasználódik a levegő a zárt utastérben.
Vegyünk szén-monoxid-érzékelő készüléket!
A viszonylag olcsón beszerezhető készülékek a kritikus értéket meghaladó szint felett éles hangjelzéssel figyelmeztetnek a bajra. A szén-monoxid-jelző berendezést a tüzelőberendezés helyiségében fejmagasságban célszerű elhelyezni, minél távolabb a párakibocsátási pontoktól (például zuhanyfülke). Elsősorban a szén-monoxid-jelzőhöz mellékelt használati utasítás szerint járjunk el. Október óta kötelező szén-monoxid-érzékelőt használni azokban a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, kórházakban és bentlakásos intézményekben (idősotthonokban, rehabilitációs intézményekben), szórakozóhelyeken, szállodákban és panziókban, amelyekben a közösségi helyiségben vagy a vele egy légtérben lévő helyiségben nyitott égésterű tüzelőberendezés van. Azokat az új épületeket pedig, amelyek nyitott égésterű tüzelőberendezéssel vannak felszerelve, már csak akkor lehet használatba venni, ha szén-monoxid-érzékelő működik bennük.
December eleje óta csak az EU tagállamaiban és Törökországban gyártott vagy forgalomba hozott, illetve az izlandi, liechtensteini és norvég gyártású érzékelőket fogadják el a hatóságok. A jogszabályi előírások teljesülését a kéményseprők vizsgálják a kémények időszakos ellenőrzésekor. Ők ellenőrzik a szén-monoxid-érzékelő működőképességét is, hiányosság vagy szabálytalanság esetén értesítik a tűzvédelmi hatóságot, amely figyelmezteti az ingatlan tulajdonosát. Ha a tulajdonos nem tesz eleget kötelezettségének, a hatóság ötezertől harmincezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.
