Aztán utána olvastunk a neten, mit kell, hogyan, mielőtt beiratkozunk babúszásra. Három hónapos korában kértünk igazolást az orvostól, hogy egészséges, mehetünk. Aztán találtunk egy videót, ami megmutatta a felkészülés legfontosabb mozzanatát.

Az ugyanis semmi, hogy hűteni kell a fürdővízét. Szoktatni kell a gyereket a nagy térhez is, ezért a kádba kell ültetni, és hogy ne lepődjön meg, ha az uszodában víz éri a fejét, egy óvatlan pillanatban be kell teríteni egy jó nagy hullámmal. Mivel a reflex működik, nem fullad meg, hiszen nem vesz addig levegőt, maximum ordít egy sort.

Na, mivel ez a módszer hihetetlen kegyetlennek tűnik, csak halogattuk a dolgot. A gyerek most lesz hét hónapos, és a hétvégén megismerkedett a nagy vízzel. Sárváron voltunk a fürdőben, ahol van kisgyerekeknek kialakított pancsoló. Sokkal nagyobb, mint egy fürdőkád, a víz is hidegebb benne, a porontynak azonban semmi kifogása nem volt ellene. Igaz, ami igaz, nem is próbáltuk víz alá nyomni, de a lebegés ellen sem volt kifogása.

Tulajdonképpen egy nagy adag sárban is ücsöröghetett volna, azt hiszem, egyetlen fontos dolog érdekelte csak: egy pink műanyag gereblye, ami a víz felszínén úszott. Ezt az elején megszerezte, bevágta a szájába, és amíg ki nem szálltunk, ott is tartotta.

Mi, a büszke szülők persze készítettünk egy rakás fotót, hogy hogyan tuszkol le derékig érő vízben egy műanyag gereblyét a torkán a kis úszóbajnok!