A keleti dizájnban a kiegyensúlyozott nyugalmat, a megtisztulást kereső filozófia és vallás ölt testet. Ez az útkeresés régóta foglalkoztat minket, európaiakat is, hogy ellensúlyozni tudjuk azt a tempót, amit zajos hétköznapjaink diktálnak. A lakberendezésben lassan évtizede hódító minimál stílus gyökerei is a japán kultúrában keresendők, ahol az otthon az a hely, ahol megpihenhetünk és kiszakadhatunk a külsőségek világából, hogy felleljük belső békénket.

A 20. század végének harsánysága, információdömpingje és stresszekkel teli mindennapjaink ellensúlyaként nagyon hamar népszerűvé vált a letisztult, "csendes", minimalista otthondizájn, amely erősen táplálkozik a japán lakberendezési kultúrából. Az egyszerű formák, tökéletes arányok, természetes anyagok köré csoportosuló keleti lakásbelső, éppen úgy, mint a keleti filozófia, egyfajta bölcs nyugalmat áraszt.

Az autentikus japán kultúrában a lakberendezés nem öncélú; a lakás kialakítása a pihenést és a meditációt segíti. Ennek érdekében nem tükrözi tulajdonosa társadalmi helyzetét, s mentes minden sallangtól. A feleslegektől és a külsőségektől megtisztított otthon az európai ember számára éppen úgy pihentető és megnyugtató, így nem véletlen, hogy az öreg kontinens trendformálói is szívesen nyúlnak a hagyományos keleti lakberendezés eszközeihez.

Amit ma Európában keleti lakberendezési stílusként emlegetünk, az tulajdonképpen ötvözi a különféle távol-keleti országokban található stílusokat, de leginkább a japán világból merít. A Bauhausnak és az ezredforduló táján útjára indult minimál stílusnak egyaránt ihletője a japán lakberendezési kultúra: a forma és a funkció összhangja, a természetes színek és anyagok használata vagy a tágas térrendezés egyaránt jellemző a tradicionális keleti, illetve a napjainkban kedvelt európai kifejezésmódban.

Ellentétek egyensúlya

A japán lakásokban a fekvő- és ülőbútorok - a futonok - alacsonyak, dísztelenek, és szigorúan kemények; a süppedős fotelek vagy a nehéz textíliák hiányoznak. Jellemző a geometrikus vonalvezetés és a funkció előtérbe helyezése, ahogyan az európai minimálban is.

A térrendezés középpontjában a fény és a levegő akadálytalan áramlása áll; ez segíti a meditációt, a feltöltődést. Nincsenek ajtók, csupán eltolható rizspapírral bevont fakeretes paravánok osztják az egyes helyiségeket funkciók szerint. A hagyományos japán lakásokban az egyes funkciók sem kerültek külön térbe, a nappali néhány mozdulattal hálóvá vagy teaszobává alakult. Ennek megfelelően könnyen elpakolható párnákból és többfunkciós bútorokból állt a berendezés.

A padló legtöbbször világos, a bútorok pedig sötétek. Az ellentétek egyensúlya, a jin-jang a japán kultúra része, és ez természetesen az otthonokban is megjelenik. A kontrasztos helyiségek ablakait függöny helyett faroló takarja, és a falakra sem kerül dísz. Inkább a szoba középpontja felé irányítják a tekintetet a kisbútorok, valamint dísztárgyak elrendezésével.

Amúgy a japán lakásbelső vizuálisan a sterilitásra törekszik - ez lett az európai minimál egyik legfőbb jellemzője is -, hiányoznak a szekrények, a könyvespolcok és a térbe avatkozó - a levegő áramlását akadályozó - hangsúlyos tárgyak.

Tisztán természetes

Az ősi kultúrán alapuló stílus kedvelt eleme a sejtelmesség. A könnyen mozgatható paravánok, a szórt fényt adó helyi világítótestek - rizslámpák - erősítik ezt az érzetet.

A felkelő nap országában nagy hangsúlyt fektetnek az ember és a természet együttélésére: a bútorok tömör fából vagy bambuszból készülnek, a padlót tatami, gyékény vagy rizsszőnyeg fedi, és a finoman megjelenő dekoráció is organikus mintázatú. A tradicionális otthonokban a természet csendes színeivel találkozunk, azaz natúr árnyalatokkal és a barna világosabb tónusaival. Az európai miliőktől eltérően azonban gyakori a fekete, gyakran lakkozott, fényes kivitelben.

A japán otthonok jellegzetességei a buddhizmus egyik ágából, az egyszerűséget hirdető zen filozófiából erednek. A zen tanokat vallók egyensúlykeresése ölt testet a végtelenül nyugodt lakberendezési megoldásokban is. Az ősi keleti filozófia egyik alapelve, hogy közvetlenül az ember tudatára irányul, és felszabadítja azt a meditáció útján. Az ősi japán nézet tehát a szellem szabad áramlását és ennek érdekében a felesleges dolgoktól való megszabadulást tanítja, hiszen az egyszerűségre való törekvés vezethet önmagunk felfedezéséhez, testünk és lelkünk harmóniájának, azaz belső békénknek a megtalálásához.

Forrás: femina.hu

- sebők -

Fotó: Fényes Gábor, Förster Tamás, lbdwww.epfl.ch

A cikk a Piac és Profit magazin 2008. szeptemberi számának NHD rovatában jelent meg.