Az elmúlt évek nyarai sorra döntötték meg az időjárási rekordokat: erdőtüzek pusztítottak, több száz ember halt meg a hőség miatt. Ősszel sem lett jobb a helyzet, a havas idő közeledtével arra hívták fel a klímakutatók a figyelmet, hogy lehetséges, hogy a síelés a következő évtizedekben kimarad majd a decemberi-januári-februári programokból, ugyanis nem lesz elég hó a síeléshez. És hogy ezek után mire számíthatunk idén nyáron? Ennek jártunk utána.

Az eddigi időjárási statisztikákból sok jóra nem számíthatunk, hiszen amióta folyamatosan mérik a különböző területek hőmérsékletét (1880), azóta a tíz legmelegebb nyár 1990 utáni évre esett, és semmi nem mutatja, hogy a folyamat megállna. És hogy milyen hatásai lesznek a hőségnek? Nos, a jövő illetően még vannak találgatások, ám néhány negatív hatás már most körvonalazódik.

A gleccserek eltűnését már régóta jósolják a szakértők, nem véletlenül. A hegyekben nyaranta ugyanis normál esetben körülbelül ötven meleg napra kell számítani, amely nem veszélyezteti a gleccsereket. Azonban 2003-ban száz meleg nap volt az európai hegyekben, ez pedig óriási olvadást váltott ki. Azok a nyáron is üzemelő gleccsertelepek, ahol akár júniusban, júliusban is lehetett síelni, a kilencvenes évek elején sorra zártak be, mert nem volt min csúszkálni.

A felmelegedés nemcsak a hegyvidékeket, hanem a sarkvidékeket is érinti, nem is akármennyire, hiszen a melegebb nyári időszak olyan változásokat indukál, amelyek több faj szaporodását nehezíti meg, így például az Adelie-pingvinekét. Bár viszonylag kevés tanulmány született arról, hogy pontosan milyen sebességgel fognak eltűnni a sarki jégtakarók, és egyáltalán eltűnnek-e teljesen, az olvadás jelei már most is láthatóak. A jégtakarók olvadása nemcsak azért negatív hatású, mert emelkedik így a tengerek, óceánok vízszintje, hanem azért is, mert a víz több hőt képes elnyelni, mint a jég, ezért ez további felmelegedést eredményez.

És hogy nekünk, Magyarországon mivel kell majd megbirkóznunk? Mivel a klímaváltozás a világ összes országát érinti, ezért nekünk is számolnunk kell a következményekkel. Egy 2001-es jelentés szerint 2010-re 1,4-5,8 fokkal nő majd az átlaghőmérséklet a Földön, és ez hatással lesz hazánk éghajlatára is. Ahogy Mika János éghajlatkutató az Indexnek elmondta, a jelenlegi átlagnál magasabb hőmérséklettel és egyenetlenül eloszló csapadékkal kell számolnunk a 21. században. 

A témában további cikkeket olvashat a Piac és Profit klímablogjában