Elmarad a járványügyi helyzet miatt a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság március 19-ére meghirdetett országos Érszűkület Napja. Eredetileg azt tervezték, hogy öt nagyvárosban egyszerre végeznek szűrővizsgálatokat.

A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság az európai „PAD and Vascular European Days” kezdeményezés részeként idén negyedszerre rendezte meg az országos Érszűkület Napot országszerte hat helyszínen. A szervezők az előző évekhez hasonlóan ingyenes méréssel, önpulzusmérés oktatással, tanácsadással és tájékoztató kiadványokkal várták az érdeklődőket. Idén külön figyelem irányult a cukorbetegek alsó végtagi panaszainak felismerésére, mivel a lábamputációk felét diabéteszes betegeken végzik el.

Évekig tünetmentes lehet, és sokszor csak a végzetes következmények hívják fel a figyelmet az érszűkületre. Holott Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus szerint korai felismeréssel, megfelelő óvintézkedésekkel és életmódváltással olyan betegségek előzhetők meg, mint az agyvérzés, a szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás vagy a végtagi bénulás.

A cukorbetegek száma világszerte rohamosan növekszik, amelynek egyik leggyakoribb és legsúlyosabb szövődménye a lábszárfekély, amely akár az alsó végtag elvesztéséhez is vezethet. Magyarországon évente körülbelül 4.000 lábat kell amputálni, pedig a cukorbeteg láb kialakulása megelőzhető lenne egy gyors, egyszeri vizsgálattal, amelyet két speciális készülékkel, szöveti oxigénszintmérővel és lézer dopplerrel végeznek. 

A szív- és érrendszeri betegségek ma már szinte népbetegségnek számítanak, ám sokan még mindig nem veszik komolyan a figyelmeztető jeleket, későn fordulnak orvoshoz és az életmódjukon sem hajlandók változtatni. Prof. dr. Blaskó György,aTrombózisközpontvéralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus arra figyelmeztet, hogy az elhanyagolt érszűkület esetén megnő a fekély, az infarktus és a stroke kockázata is.