Súlyos következményekkel járhat a globális élelmezésbiztonságra nézve, ha tovább csökken a növények, így a kultúrnövények beporzásában pótolhatatlan szerepet játszó méhek száma – tárta fel egy most elkészült amerikai tanulmány.

2020-at a Növényegészségügy Nemzetközi Évének választotta az ENSZ. Évente a termény 40%-a pusztul el növényi betegségek miatt a Földön. Ez azt jelenti, hogy a kár évente 220 milliárd dollárba kerül a világgazdaságnak.

Ha tudatosan figyelnénk rá, mi kerül az asztalunkra és a tányérunkra, nemcsak arról gondoskodnánk, hogy unokáink is ismerjék még a paradicsom vagy az eper igazi zamatát, hanem már most sokkal finomabbakat falatozhatnánk. De vajon miért nincs ezzel tisztában a magyarok több mint kétharmada, és hogyan lehetne őket meggyőzni?

Nem tudják az egészséges élethez szükséges étrendet biztosítani a világot behálózó élelmiszerellátó rendszerek, viszont hozzájárulnak a túlsúly és az elhízás terjedéséhez, különösen azon országokban, melyek javarészt élelmiszerbehozatalra szorulnak – mondta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója, José Graziano da Silva.

Mintegy 150 millió fejlődésben visszamaradt gyermek él ma a világon, és folyamatosan növekszik az éhező emberek száma, ami 2017-re már elérte a 821 milliót. Ez annyit jelent, hogy minden kilencedik ember éhínségben szenved – derül ki az ENSZ 2018-as A világ élelmiszerbiztonsági és élelmezési jelentéséből. Alig történik előrelépés az alultápláltság és éhezés felszámolása ellen, pedig több száz millió ember egészsége forog kockán.

Idén ünnepeltük először a méhek világnapját. Ennek apropóján az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) arra ösztönzi a világ országait és mindenkit, hogy tegyünk többet a méhek és más beporzók védelme érdekében, ugyanis élelmünk változatossága és jövője a tét!

Május 20-a a méhek nemzetközi napja lesz. Az ENSZ Közgyűlés így hívja fel a figyelmet a beporzók áldásos munkájára – sok más téma mellett. A FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, üdvözli az ENSZ Közgyűlés határozatát a családi gazdálkodás nemzetközi évtizedének meghirdetéséről, az illegális halászat elleni figyelemfelhívó napról, és a tevefélék, illetve a hagyományos halászat és az akvakultúra nemzetközi évéről.

Az afrikai „tojászöldség”, a padlizsán, nem véletlenül kapta az elnevezést. Zöld érett gyümölcse eleinte ovális formájával, fehér színével valóban tojásra emlékeztet. Ez az egyik olyan zöldség, amelyet a Boko Haram által elkövetett erőszaktól az ország északi részére menekült nigériai földművesek termelni kezdtek – az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jóvoltából. A helyi nyelven gorongonak nevezett zöldség nemcsak a táplálkozásban, de a közösségi életben is fontos szerepet játszik. A nők gyakran fogyasztják a gorongo nyers termését, hogy fogsorukat tisztán tartsák. Emellett a padlizsán az esküvői vagy keresztelő ünnepségeken is előkerül.

Rövidesen nem kerülhetne illegálisan fogott hal a boltok polcaira, és így a tányérunkra sem, ugyanis fontos előrelépés történt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete által kezdeményezett nemzetközi dokumentációs rendszer ügyében. Egy ötéves folyamat eredményeként szakértői szinten elfogadták a fogás dokumentálását szabályozó önkéntes iránymutatásokat, a következő lépés pedig, hogy a FAO tagországok is rábólintsanak július elején a szervezet kétévenkénti konferenciáján.

A szigetország csatlakozik az illegális halászat megfékezésére létrejött nemzetközi FAO-egyezményhez. Az Egyezmény részes felei között találjuk az Európai Uniót, ezáltal Magyarországot is, az Egyesült Államokat vagy Dél-Afrikát és Barbadost.

Különböző, de gyakran egymással összefüggő tényezők - fegyveres konfliktusok, kedvezőtlen időjárási jelenségek, a mezőgazdasági termelés akadozása - miatt az afrikai kontinens ellátása, az ott élők élelmezése komoly kihívást jelenthet az idén. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete FAO mellett több más nemzetközi szervezet is felemelte hangját a közelmúltban.

Négy éve folyamatosan csökken a legjelentősebb alapvető élelmiszerek ára: a 2015-ös év átlaga 19 %-kal maradt el az azt megelőző évitől, ahogy a  világgazdaság gyengélkedése a fémektől kezdve az energiapiacokig mindenütt erőteljes árzuhanást generált.

A világ országai tavaly megállapodtak a következő 15 év fenntartható fejlődési menetrendjében, ahol kiemelt helyen szerepel az a törekvés, hogy 2030-ra teljes mértékben felszámoljuk az éhezést. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete összegyűjtött 12 érdekes és olykor meglepő tényt az élelmezés helyzetéről, hogy tisztában legyünk azzal, hol állunk jelenleg ebben a folyamatban.

A hüvelyes termésű növények, ide tartoznak a szárazbabok és borsók, kedvező áruk és jó ízük mellett magas tápértékű fehérje- és mikrotápanyag tartalommal bírnak, hozzájárulva az egészséges életmódhoz, főleg a fejlődő országokban – ezzel a fő üzenettel indult el a Hüvelyesek Nemzetközi Éve.