Többek között ez derül ki a Felelős Gasztrohős Alapítvány friss kutatásából, mely 500 ember on-line megkérdezésével készült a 18-59 éves városi lakosság körében. A fenntartható étkezéssel kapcsolatos kutatás nem is lehetne aktuálisabb a mai napon, hiszen október 16. az Élelmezési Világnap. A tudatos étkezés és az éhezés elleni küzdelem pedig szorosan összefügg.
- Az elmúlt években újra nőtt az éhezők és a hiánybetegséggel küzdők száma a világon, de ezzel párhuzamosan a túlsúly is egyre nagyobb méreteket ölt. Ebben a kontextusban a tudatosság egyrészt jelenti azt, hogy odafigyelünk az ételek minőségére és tápanyagtartalmára, másrészt, hogy gyomrunk és egészségünk mellett gondolunk bolygónkra is. Minden, az élelmiszerrel kapcsolatos választásunkkal hatással vagyunk az ökoszisztémára, amelyben élünk, és a helyi, szezonális, esetleg bio termékek vásárlásával szívességet teszünk magunknak és a jövő generációinak - mondta el Plántek Lea, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kommunikációs és sajtómunkatársa.
Az életvitel szerepe
A lakosság 20%-a szimpatizál a bio étrenddel, további 30% környezettudatos fogyasztónak tartja magát, ugyanakkor a maradék 50%-ot nem érdekli sem a környezettudatosság, sem a fenntartható étkezés, és pazarló, élvezetorientált életmódján nem hajlandó változtatni. A pazarló életmód nemzetközi szinten is megmutatkozik: világviszonylatban az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyharmada a kukában végzi. Ezzel szemben több mint 800 millió ember éhezik a Földön. Fontos lenne tehát értékként tekinteni, és megbecsülni az ételt, valamint körültekintőbb, nem halmozó életmódot folytatni.
Étkezési alapanyagok terhelése a környezetre
Az élelmiszeripar által kibocsátott üvegházhatású gázok nagyban hozzájárulnak a globális felmelegedés által okozott extrém időjárási jelenségekhez. Ezek száma a ‘90-es évek óta megduplázódott. Az extrém szárazság, áradások, viharok mind hatással vannak az élelmiszeriparra, főleg azokon a területeken, ahol egyébként is problémás az alapanyagok megtermelése és magas az alultápláltság aránya. Szerencsére életviteltől függetlenül itthon a lakosság tisztában van a legfőbb alapanyagok környezetterhelésével: a válaszadók a pálmaolajat, az egzotikus gyümölcsöket és a vörös húsokat tartják a leginkább terhelőnek, míg a hazai szezonális gyümölcsöket és zöldségeket a legkevésbé.
Fenntartható forrásból származó alapanyagok és élelmiszerek előnyei
Abban azonban már jelentős különbségek mutatkoznak, hogy melyek a fenntartható forrásból származó élelmiszerek előnyei. Fontos különbség, hogy amíg a környezettudatos fogyasztók és hedonisták leginkább a funkcionális előnyöket látják (nincsenek agyonvegyszerezve, egészségesebbek), addig a bio/öko étrenddel szimpatizálók azzal is tisztában vannak, hogy ezek az élelmiszerek finomabbak. Fontos lenne ezért minél szélesebb körben tudatosítani, hogy a fenntartható forrásból származó alapanyagokkal nemcsak óvjuk bolygónkat, hanem még ízletesebb, zamatosabb ételeket is ehetünk.
Fenntartható vendéglátóhelyek választása
A vizsgált célcsoportban határozott igény mutatkozik a fenntartható vendéglátóhelyek iránt. Még a hedonista szegmensbe tartozók 1/3-a is előnyben részesítené a Fenntartható Vendéglátóhely minősítéssel rendelkező éttermet, de a környezettudatos ill. bio/öko étrenddel szimpatizálók körében ez az arány 46% ill. 61%. Mivel a lakosság 1/3-a heti szinten, további 1/3-a havi szinten étkezik otthonán kívül (beleértve a menzát, kávézókat és gyorséttermeket is), a vendéglátóhelyek számára is fontos cél lehet, hogy minél többen találjanak az adott kategóriában fenntartható alternatívát.
