Érdemes friss halból készíteni, ezért választottam az afrikai harcsát. Magyarországon tenyésztett, semleges ízű, nagyon jó állagú hal. Készíthetjük tengeri halfiléből is, de figyeljünk, hogy tömör húsú hal legyen, az nem esik szét főzés közben. Tálaláskor tortilla helyett adhatunk hozzá pirítóst.

A magyarokat gyakran éri az a vád, hogy nem esznek elég halat, és ez igaz is. De hát nem vagyunk tengeri nagyhatalom, ritkán jutunk friss halhoz a tengerből. De ha mégis, a legjobb dolog, ami azzal a hallal történhet, ha főzünk belőle egy jó levest.

A bouillabaisse (ejtsd: bujábesz) eredetileg a halászok étele volt, akik mindjárt a halászat befejezése után kint a tengerparton készítették el, szabad tűzön, nagy üstben, méghozzá azokból a halakból, melyeket amúgy se lehetett volna eladni a piacon, pl. sziklahalakból (ezek ma sem hagyhatók ki egy igazi bouillabaisse-ből), amelyeket semmi másban nem lehet felhasználni, csak ebben a levesben. Gyakran tesznek a levesbe rákokat és kagylóféléket is.

Igazán nem nehéz elkészíteni ezt a levest, ám érdemes! Picit más, mint amihez szoktunk, de ez az olasz halleves közelebb van a magyar halászléhez, mint a francia bouillabaisse. Viszonylag gyorsan igazi különlegességet tálalhatunk. Bár lehet, hogy a hozzávalók megvásárlása meg picit hosszabb…