Segal Viktor és Vida József erdei gasztrokalandjai ámulatba ejtettek. Sercegés és erdőzúgás címmel megjelent szakácskönyvük 55, a magyar vadon kincsestárából készült – köretként pedig Széchenyi Zsigmond örökbecsű mondatait tálalták. A minap kaptam egy fácánt pompásan felpucolva, és azonnal tudtam, hogy ebből remek leves lesz. Kicsit átírtam, mint minden receptet, és sajnos őzlábgombát sem kaptam ezért a palacsintatésztás köret elmaradt, de azért így is nagyszerű ínyencség kerekedett!

Ünnepi asztalaink egyik legnépszerűbb találmánya, amely a színészlegendáról, Újházi Edéről kapta a nevét. Benne van minden, ami a magyar szem-szájnak ingere. Egyes leírások szerint érdemesebb lenne kakassal próbálkozni, mert az ínyencek külön figyelmet fordítottak annak tarajára. Erre mondják, hogy ettől még a beteg is felkel!  

Tavasszal ideje felszámolni - azaz megfőzni - a mélyhűtőben várakozó maradékokat, kell a hely az új, friss jövevényeknek. Így mennie kell a nyáron lefagyasztott babnak is, annál is inkább, mert türelmetlenül várakozik rá a húsvéti sonka leve.

Igazi retró leves, semmi manapság divatos hozzávaló nincs benne, csak leveszöldség, hagyma, tejfölös habarás és virsli. Nokedlit is lehet bele szaggatni, attól még kiadósabb lesz.

A pot au feu (ejtsd: potofő) egy jó erős marhahúsleves, zöldségekkel, burgonyával tálalva, bagettel, mustárral, tormával körítve. Legalább 3 órát fő, de tulajdonképpen sok teendő nincs vele. Mennyei étel!