Elsődleges és megfellebezhetetlen szabály járvány idején a távolságtartás. A iselkedést vizsgáló kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy készüljünk fel arra, milyen nehézségeket okoz az ember saját társas természetével való megküzdés. Egyebek mellett erről írt Greg Miller tudományos újságíró a Science-ban. Az elszigeteltség főleg az idős embereket érinti érzékenyen. A magyarországi idősek szociális kapcsolataik alapján különösen magányosnak számítanak Európában. Az MTA anyagát olvashatjátok.

Egyelőre a kutatók sem tudják, mi okozhatta a nyár végén megfigyelt óriási mértékű algainváziót a Balaton nyugati medencéjében. A Balaton jó ökológiai állapotának biztosításában a vízszintszabályozás kulcsfontosságú, ám ennek kutatása a beígért finanszírozás elmaradása miatt egyelőre nem indulhatott el. Talán a mostani algainvázió kellő figyelmeztetés lesz a döntéshozóknak, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása.

Kétszázezer adatsor – az MTA BTK Zenetudományi Intézet Hangarchívuma a magyar népzene- és néptánckutatás felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye. E nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló adatbázisból a kutatók a közelmúltban mindenkinek elérhetővé tettek több mint tizenkétezer órányi hanganyagot.

A gyógyszerjelöltek kiválasztása óriási munka: egy piacra kerülő gyógyszer kifejlesztése körülbelül 10 ezer vegyületből kezdődik, ebből alig néhány száz jut el a laboratóriumi kísérletekig, az állatkísérletekig még kevesebb, és csak szó szerint egy kezünkön megszámolható addig, hogy emberek is kaphassák. A tudomany.hu legújabb cikkében a gyógyszerfejlesztés egymásra épülő fázisait mutatják be szakemberek.

Leheletvékony, mégis kemény héjuk volt a dinoszauruszok fosszíliákban ránk maradt tojásainak - derült ki egy most publikált tanulmányból. A korábban általános, lágy héjat felváltó evolúciós újítás nagyjából 200 millió éve robbanásszerűen terjedt el a gerincesek több fejlődési ágában is.

Miért nem terjedt el nálunk a gyermekmentesség kifejezés? Talán azért, mert Magyarországon nagyon kevesen vannak – bár a számuk egyébként növekszik – azok, akik tudatosan nem szeretnének gyermeket vállalni. A tudatos gyermektelenek aránya a posztszocialista országokban mind a férfiak, mind a nők körében 5% alatt van, miközben a nyugati országokban 5–10% között mozog. Ha az összes gyermektelenek arányát nézzük, az szintén jóval alacsonyabb nálunk, mint a nyugati országokban. A legmagasabb, 20% fölötti aránnyal a német ajkú országokban találkozhatunk: Németországban, Ausztriában és Svájcban. Ki gondolná, de 15% feletti arányukkal szintén elöl járnak a gyermektelenséget illetően az olaszok, a görögök és a spanyolok is - derül ki Szalma Ivett tudományos munkatárs írásából.

1771 szócikkben 1753 önálló, illetve 568 alcímszó valamint 35 536 példamondat – idén mutatták be A magyar nyelv nagyszótára sorozat 7. tagját. A magyar nyelvtudomány eddigi legnagyobb szótári vállalkozása 240 év történelmi, társadalmi változásainak nyelvi lenyomatát mutatja be.  A több mint húsz kötetesre tervezett mű elsődleges célja a szavak jelentéstartalmának kibontása, és e jelentések viszonyrendszerének ábrázolása.

Belga kutatók az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével olyan bioüzemanyag-előállítási módszert dolgoztak ki, mely az ehető alapanyagok (kukorica, növényi olajok) helyett cellulózból indul ki. A módszer amellett, hogy újszerű, teljesen beépíthető a jelenleg működő olajfinomítói folyamatokba.

Vajon mennyire ismered a magyar nyelvet? Mindjárt kiderül! Mutatunk néhány szót a Magyar Nyelv Nagyszótárának most megjelent, VII. kötetéből! fejtsd meg, mit jelenthetnek?  

Zűrös politikai és családi helyzetben lopta ki Magyarországról a koronát az özvegy királynő, és ez csak egy, amikor az ország egyik legismertebb jelképe elhagyta az országot. Összesen tizenegyszer volt külföldön a korona. Legutoljára bő negyven évvel ezelőtt, 1978. januárjában tért haza a magyar államiság jelképe az Amerikai Egyesült Államokból. Van-e még valami, amit nem tudunk a Szent Koronáról. A tudósok szerint igen!  

Egy most felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. Acsády László, Mátyás Ferenc és az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MTA Természettudományi Kutatóközpont  munkatársai eredménye utat nyithat az alvászavarok kezelése, és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé. A felfedezést leíró cikk az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg.

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Új állásfoglalást adott ki a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások címmel. Ebben leszögezik: elengedhetetlen, hogy a terápiás eredményeket a komplementer eljárások („alternatív medicina”) esetében is tudományos módszerekkel bizonyítsák. Az MTA orvosi osztálya sürgeti a komplementer eljárások jogi szabályozásának újragondolását. Az osztály javaslatait az Egészségügyi Tudományos Tanács is támogatja.

Először észleltek csillagfényt az Európai Déli Obszervatórium új berendezésével az észak-chilei Paranal Obszervatóriumban. A MATISSE a világ legnagyobb teljesítményű, közép-infravörös hullámhosszakon működő interferometrikus berendezése, amely az obszervatórium négy távcsövének fényét kombinálja.

Nagy László és kutatótársai a hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. A szegedi és soproni kutatóknak a Nature Ecology & Evolutionben most megjelent eredményei hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában, de az erdészeti védekezést és a komplex soksejtűség eredetének megértését is segíthetik.

Az utóbbi évtizedekben meredeken emelkedett az autizmussal diagnosztizáltak száma, amit teljes egészében sem a nagyobb odafigyelés, sem a növekvő diagnosztikus pontosság nem magyaráz. Az autizmus iránti fokozódó társadalmi és tudományos érdeklődést szem előtt tartva az MTA a Magyar Tudomány Ünnepén kiemelt előadást szentelt a területnek: Sperlágh Beáta, a KOKI igazgatóhelyettese előadásában először az autizmussal kapcsolatos jelenlegi tudásunkat vázolta, majd ismertette a Nemzeti Agykutatási Program keretében a témában tett legújabb, alapvető felfedezését, végül kitért a megelőzés és a kezelés jövőbeli lehetőségeire is.

Hogyan jönnek létre az evolúció során azok az újítások, amelyek több mutáció együttes meglétét igénylik? Ez a kérdés Darwin óta komoly kihívást jelent az evolúcióbiológia számára. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai baktériumok anyagcseréjének evolúcióját vizsgálva nemrég új mechanizmust javasoltak. A Nature Communicationsban megjelent munkájukban kimutatták, hogy az új, korábban hasznosíthatatlan tápanyagok felhasználását végző komplex biokémiai útvonalak egyszerűbb lépések sorozatával is kiépülhetnek amennyiben a baktérium környezete is változik.

Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek meg a pszichiátriai betegek a társadalomban. A hiánypótló kutatás főképp a betegek és a közösség viszonyára koncentrál, és ennek alapján javasol változtatásokat a kezelésben.

A Parkinson- és a Huntington-kór, a migrén, a stroke, valamint a sclerosis multiplex alapját képező neurodegeneratív folyamatok vizsgálata mellett új idegszövetvédő hatású molekulák létrehozása is a célja az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoportnak. Több általuk előállított vegyületre már szabadalmi oltalmat szereztek.

Alkalmi bélyeg kiadásával köszönti a Magyar Tudományos Akadémia székházépítésének 150. évfordulóját a Magyar Posta Zrt. Az 500 Ft névértékű bélyeget Pálinkás György grafikusművész tervezte és metszette. A Pénzjegynyomdában készült 155.000 példányban. A bélyegképen a Magyar Tudományos Akadémia székháza Látható. Az alkalmi boríték előoldalán Holló Barnabás: A Magyar Tudományos Akadémia alapítása c. domborműve látható. 

Bálint Ferenc, a Szomszédnéni Produkciós Iroda tagja, A magyar helyesírás szabályai c. kiadvány új kiadásában ellenőrzi, hova megy nyaralni?  

A nyelv változása annak minden alkotóelemére kihat a kiejtésre, az írásmódra, a nyelvtanra, a fordításokra, a kommunikációs mintákra, de leginkább a szókincsre. Egyes szavak elavulnak, eltűnnek, másoknak a jelentésük vagy hangulatuk változik meg, de a legáltalánosabb, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődés a szókincs fejlődését eredményezi.