Lehet, hogy az emberiség épp’ a végét járja, csak mi még erről nem tudunk, vagy nem kívánunk vele szembesülni?! Pedig elképzelhető, hogy mindez hamarabb bekövetkezik, mint gondolnánk, „köszönhetően” azoknak a vegyi anyagoknak, melyek rombolják a termékenységért felelős hormonokat. Ez a folyamat pedig riasztó sebességgel zajlik az egész világon.

Szokásjog alapján a csapat domináns párja tartja fenn a jogot a szaporodásra a Dél-Afrikában őshonos szurikátáknál. Néha persze előfordul, hogy a rangsorban hátrébb helyet foglaló nőstényeknek is utódja születik, ám ezeknek a kölyköknek az életlehetőségei a természetben igen rosszak. Az állatkertekben viszont ők is esélyt kapnak, például úgy, hogy a gondozók nevelik fel őket. Ez történt a Budapesti Állatkert legifjabb szurikátája, a kis Zulu esetében is.

Világraszóló szaporítási eredményt jelentett be a Fővárosi Állat- és Növénykert. A tojásrakó emlősök közé tartozó hangyászsünöknél ugyanis egy életerős, egészséges utód cseperedik. A világon csak nagyon kevés állatkertben foglalkoznak ezekkel az állatokkal, az pedig még ritkább, hogy szaporítani is sikerüljön. Ez még a hangyászsünök őshazájának számító Ausztrália állatkertjeiben is rendkívüli dolognak számít, Ausztrálián kívül pedig csak néhány alkalommal fordult elő hasonló siker. A kicsi jelenleg három hónapos, de a nagyközönség egyelőre még nem láthatja.

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

A költési időszakban a saját tükörképük látványa miatt ablakokra, autókra támadó madarak sérülése, pusztulása évek óta probléma a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint. Hogyan védhetjük meg őket, és ezzel együtt kocsijainkat, ablakainkat?

Észak-kínai nőstény leopárd érkezett a debreceni állatkertbe, ahol már össze is engedték az állatot új párjával. A nagy kérdés, hogy vajon lesz-e párzás a fajfennmaradás érdekében?

Több mint száz emlősfaj vizsgálata nyomán a szakembereknek sikerült választ találniuk arra a régóta fejtörést okozó kérdésre, hogy az evolúció során mi számít jobban: a sperma mérete vagy a száma. Kimutatták, hogy a nagytestű emlősállatoknál a mennyiség fontosabb, mint a hosszúság.

Először születtek Magyarországon cebui disznók. A Fülöp-szigeteken őshonos, kritikusan veszélyeztetett sertésfélét kora ősz óta láthatja a közönség a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A két fiatal tenyészállat nászából a múlt héten születtek meg a kismalacok. A két cseperedő apróságot kis szerencsével már a nagyközönség is láthatja.

Július 30.: a Tigrisek Világnapja. Ebből az alkalomból jelentette be Bhután, hogy országuk már 103 tigrisnek ad otthont, ami jelentős növekedést jelent a korábban becsült 75 példányhoz képest. Ennek ellenére a WWF figyelmeztet a válságos délkelet-ázsiai helyzetre, ahol a tigrisek kihalása az egész régióban fenyegető veszély. 

Furcsa, de emberséges módon próbálják a galamb-szaporulatot megfékezni egy spanyol településen. A fogamzásgátló búzaszemek mindenképpen jobb megoldás, mint a medvék és kóbor macskák kilövése, ahogy azt máshol teszik. Állati hírek következnek.

A denevér szó hallatán a legtöbb ember két dologra asszociál. Megjelenik előtte a hős repülőember képe és a kis éjszaka portyázó bőregéré is, melytől oly sokan iszonyodnak. Ez utóbbi szaporodásának azonban most mégis örül Európa.

Az állatvilágban a szexnek vitathatatlanul fajfenntartó szerepe van: a nőstény igyekszik a legmegfelelőbb apát megtalálni utódai számára, míg a hím esetében előnyösebb, ha sok kapcsolatot létesít, így biztosítva a megfelelő számú utódot és génjeinek átörökítését. A nőstény szaporodási sikerét viszont nem növeli, ha egy termékenységi ciklus alatt, több hímmel párosodik.

A tudósoknak még mindig nem sikerült rájönniük, mi jó a szexben, miért töretlen a népszerűsége. Pusztán biológiai szempontból vizsgálva, a szex nem a legeredményesebb útja a szaporodásnak, fajfenntartásnak. De akkor mitől olyan elterjedt? A tudósok szerint kell valami magyarázatnak lennie, amely oly kívánatossá teszi a szexet a növények, az állatok és az ember társadalmában. A tudomány szerint a szex népszerűsége a genetikával áll szoros kapcsolatban.

A tavasz a házi kedvenceink számára (kutyák, macskák) egyet jelent a szaporodási időszakkal. Ilyenkor az állatok furcsán viselkedhetnek: izegnek-mozognak, kiássák magukat a kerítésen, elszökhetnek, hangosan vonyítanak, és folyton-folyvást társat keresnek. Az állatok - ha engedjük pározni őket - elszaporodhatnak, ezzel növelve a kóbor állatok egyébként is magas számát.

Világos, hogy a szexuális vonzerő, vagy tetszés a természetben nem öncélú dolog, s nem úgy áll a dolog, hogy nem azért vonzó, mert szép, hanem azért vonzó és szép, mert rendelkezik a sikeres szaporodáshoz szükséges kellékekkel.