A menstruációs vérzéssel kapcsolatban számtalan probléma adódhat: ilyen pl. a túl sok, a túl kevés menstruációs vér, illetve az is sokakat visz a nőgyógyászati rendelőbe, ha vérrögök is távoznak. Hogy a darabos vérzés kórosnak számít-e, és hogy mi minden állhat a hátterében, arról dr. Lőrincz Ildikót, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-endokrinológusát kérdeztük.

Két nagy csoportba soroljuk a trombózisokat: léteznek artériás és vénás trombózisok. Természetesen ezeken belül is vannak alcsoportok. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a vénákban kialakult vérrögökről és kezelésükről beszélt.

Vannak bizonyos dolgok, melyekre a betegnek oda kell figyelni, ha már átesett egy mélyvénás trombózison. Oda kell figyelni, nehogy újra kialakuljon a probléma vagy annak egy szövődménye (pl. PTS). Hogy pontosan mikre is érdemes ügyelni a mindennapokban, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Napjainkban számtalan ember kénytelen véralvadásgátló terápiában részesülni, melyet van, hogy élete végéig alkalmaznia kell a betegnek. De hogy pontosan mitől és hogyan védenek ezek a készítmények, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Végtagfájdalom, elszíneződés és a végtag bedagadása: ezek a panaszok leginkább a lábaknál jelentkeznek, így sokan nem is gondolnak trombózisra, ha ezek a karok esetében, vagy esetleg a koponyán belül fordulnak elő. Milyen jelek figyelmeztetnek a vérrögök kialakulására?

Számtalan ember életét veszélyezteti, és a legfrissebb adatok szerint Magyarországon óránként egy halálesetért felelős a vérrögök okozta stroke. Az adatok évről évre jobbak, ugyanis a betegek egyre nagyobb figyelmet fordítanak mind a megelőzésre, mind a mihamarabbi segítségkérésre. Hogy miként lehet elkerülni az újabb stroke-ot, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

A mélyvénás trombózis akut kezelése után nagy szerepe van a véralvadásgátló terápiának, ugyanis ekkor a hangsúly az ismételt trombózis prevencióján és a posttrombotikus szindróma elkerülésén van. Azonban olykor megesik, hogy a kezelés ellenére az illetőnél mégis kialakulnak vérrögök. Ennek okairól prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

A várandósság alatt olykor felléphetnek sajnos olyan állapotok, melyek veszélyeztetik a kismama és a magzat egészségét is. Az egyik legveszélyesebb ilyen kórkép az a HELLP szindróma, melynek hátterében akár fokozott trombózishajlam is húzódhat. Éppen ezért, ha az előző babavárása alatt ezzel küzdött, érdemes trombofília szűrést végeztetnie, hogy a következő várandóssága biztonságban és aggodalmak nélkül teljen. A témában dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjét kérdeztük.

Nyáron sokan küzdenek lábfájdalommal, ami elsősorban a kitágult visszereknek a következménye. De vajon honnan tudni, hogy nem visszérgyulladás, esetleg életveszélyes mélyvénás trombózis okozza a problémát? Szakember ismerteti a különbséget.

Ön ismeri a stroke tüneteit? Magyarországon évente 40-45 ezer ember szenvedi el és csupán négy százalékuk kap vérrögoldó kezelést. Ennek egyik oka a késlekedés! Az emberek kis hányada ismeri a stroke tüneteit, későn hívják a mentőt, a beteg nem kerül időben kórházba, és nem történik meg időben a vérrög feloldása vagy eltávolítása, mely jelentősen javítja a betegség kimenetelét.

A HELLP szindróma a várandós nők nagy félelme, hiszen ez egy olyan állapot, mely a magzatot és az anyukát is veszélyezteti. Bár kialakulásának pontos oka egyelőre nem ismert, ám a szakemberek szerint gyakrabban alakul ki azoknál, akiknél az V-ös alvadási tényező úgynevezett Leiden mutációját állapították meg. 

  A visszeresség Magyarországon népbetegségnek számít, mely elhanyagolt esetben súlyos szövődményekkel járhat. Dr. Sepa Györggyel, a Trombózisközpont érsebész főorvosával arról beszélgettünk, vajon hogy változott az emberek hozzáállása a problémához az elmúlt években, és hogy mi az, amiben a legtöbben hibáznak.  

A mozgáshiány számtalan betegség kialakulásának kockázatát megnöveli. Lényegesen gyakrabban fordul elő 2-es típusú diabétesz, elhízás, magasvérnyomás azok körében, akik szinte egész nap az irodában ülnek. Kutatások szerint mindemellett a vérrögképződés esélyét is megnöveli az inaktivitás.

A rosszindulatú daganatok már önmagukban nagy veszélyeket hordoznak, ám bizonyos fajtái a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát is lényegesen megnövelik. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a vérrögösödés megelőzésére hívja fel a figyelmet.

A várandósság egy egészséges nő életében is megnöveli a trombózis esélyét, és amennyiben az illető trombofíliás – azaz megnövekedett trombózishajlama van-, a vérrögösödés valószínűsége megsokszorozódik, ráadásul vetéléseket is okozhat. Megelőzhető-e?

A trombózis és a vérzékenység a véralvadási zavarok egy-egy fajtája, így a kettő együtt csak a legritkább esetekben szokott előfordulni. Ilyen állapot például a magas vérlemezkeszámból adódó esszenciális trombocitémia, amelynek során ugyanúgy előfordulhat vérrögösödés, mint vérzéses panasz.

Új típusú orális véralvadásgátló készítményeket dobtak nemrég piacra, amelyekkel megelőzhető a vérrögök kialakulása úgy, hogy az alvadási folyamatban lévő faktorok, enzimek és más anyagok működését gátolják. A sikeresen tesztelt készítmények új kapukat nyithatnak meg a trombózisos betegek számára.

Magyarországon évente még mindig legalább 2000 ember halálát okozza az érrendszerben elakadt vérrög, amely igen gyakran a tüdőben torlaszolja el a vér útját, végzetes tüdőembóliát okozva. Az áldozatok legtöbbször munkaképes korú, magukat egészségesnek tekintő férfiak és nők. Milliárdokat költ az OEP trombózisos betegek táppénzére, miközben a kevés hazai szakember évek óta emberfeletti küzdelmet vív a vérrögképződés, azaz a trombózis megelőzéséért, valamint a tüdő- és tromboembóliás betegek túléléséért. A megoldáshoz vezető út lehet az európai országokban bevált Trombózisközpontok számának növelése.

Jóval több, mint ezer ember halálát okozza évente trombózis Magyarországon, ahogyan más nyugati államokban is súlyos a helyzet. Prof. dr. Blaskó György, az Oxygen Medical véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus rizikófaktorokról és a betegség jeleiről beszélt.

Trombózisról beszélünk, ha az érrendszerben a fokozott alvadás miatt vérrög (thrombus) képződik. Ennek megfelelő kezelése elengedhetetlen, a súlyosbodás, vagy akár egy végzetes kimenetelű tüdőembólia elkerülése miatt. Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus az aszpirinnel történő kezelés körüli félreértéseket oszlatta el.

A trombózis a test számos pontján felléphet, vannak kevésbé veszélyes és kifejezetten nagy kockázatot rejtő típusok. Dr. Király Viktória, a Trombózisközpont labororvosa, véralvadási specialista a véralvadás folyamatáról és az egyes típusokról beszélt.