1. Lehet tudni, hogy megközelítőleg ez emberek hány százalékát érinti a visszértágulat?
Statisztikák szerint Magyarországon a lakosság 50-60 százaléka a szenved visszérbetegségben, ám az orvoshoz fordulók és műtétre kerülők száma csupán 20-30 százaléka közzé tehető. Az arány még ennél is magasabb, ha a pókháló-illetve a hajszálereket is nézzük. Nemek tekintetében 40 százalékban a férfiakat, 60 százalékban a nőket érinti- ez az arány leginkább a terhesség során bekövetkezett változásoknak tudható be, ezért billen a mérleg a nők javára.
2. A nők gyakran az esztétikai gond miatt is felkeresik az orvost, nem csak a veszélyek miatt. Mi a helyzet a férfiakkal? Ők már előrehaladottabb stádiumban kérnek csak segítséget?
Mivel a hölgyeknél valamivel gyakoribb a visszeresség ők keresik fel az orvost gyakrabban. Viszont ebben az is szerepet játszik, hogy nagyon sokszor esztétikai probléma miatt jelentkeznek. Velük ellentétben a férfiak hasonló okokból csak nagyon ritkán fordulnak orvoshoz, így, mire vizsgálatra kerül általában már kifejezett és aláhanyagolt visszerességgel állunk szemben.
3. A nyári idő rontja a tüneteket. Mi tegyenek a visszérbetegek, hogy csillapodjanak a tünetek?
Valóban, a nyári kánikula beköszöntével a visszeres panaszok csak fokozódnak, mivel a nagy meleg hatására az erek kitágulnak és a minimális billentyű elégtelenség is tud panaszt okozni, mivel fokozza a vénás pangást, így erősebb lábduzzanattal is számolni kell. Emellett ekkor a szervezet folyadék szükséglete is jelentősen megnő, és amennyiben ezt nem az illető nem pótolja, tovább rontja a panaszokat.
Szerencsére több praktika is van, melyek valamennyire csillapíthatják a tüneteket. Érdemes például hideg/meleg lábzuhanyt venni, hiszen ez remek értorna, valamint ezáltal a vénás pangáson is lehet segíteni. A mozgás még a nagy melegben is elősegíti a keringés javítását. Ezeken túl a legjobb mégis a kompressziós harisnya viselése, hiszen ez összeszűkíti a kitágult ereket, ám a nagy melegben viselését sokan hanyagolják.
4. Mi a legnagyobb hiba, amit elkövetnek az emberek a visszértágulatokkal kapcsolatban?
A legnagyobb hiba az, hogy hiába a sok figyelmeztetés, mégis sokan máig úgy gondolják, csupán esztétikai problémát jelentenek a visszerek, és nem számolnak az olyan esetleges szövődményekkel, mint a fekély vagy a mélyvénás trombózis. Éppen ezért ők nem is teszik meg azokat a szükséges lépéseket, melyek egy kicsit is javítanának az állapotukon. A másik, amiben gyakran hibáznak, az a kompressziós harisnya, illetve a rugalmas pólya elhanyagolása, valamint nem megfelelő használata. Pedig ezek komolyabb beavatkozás nélkül is óriási segítséget jelentenek, és bár visszafordítani nem fogják a problémát, de a terjedését és súlyosbodását megakadályozhatják. Viszont azt is hozzá kell tenni, hogy bár igaz, hogy sokan még mindig csak legyintenek rá, ám az internet megjelenésének köszönhetően az emberek egyre tájékozottabbak, informálódnak a lehetséges szövődményekről, így vannak, akik éppen ezért hamarabb mennek szakemberhez- mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.
5. Régebben az emberek azért nem igazán akarták megműttetni a visszereiket, mert a műtét fájdalmas volt, hegekkel járt és igen hosszú volt a felépülési idő is. Ma már sokan a korszerű rádiófrekvenciás kezelést és műtétet választják. Miben más, mint a konzervatív terápia?
Valóban, régebben a visszértágulatokon vágásos műtéttel segítettek. Természetesen magát a problémát orvosolta, viszont több mellékhatással is járt, hiszen csúnya hegek maradhattak utána, fájdalmas volt, ráadásul hosszas felépülési idővel is számolni kellett. Ma már ez szerencsére közel sincs így, hiszen rádiófrekvenciás kezeléssel/műtéttel is maximális eredményeket lehet elérni, méghozzá vágás, altatás vagy gerincérzéstelenítés és hegek nélkül. A beavatkozás szinte fájdalommentes, és a paciens a beavatkozást követő 3. napon már munkába is állhat. Tehát ma már közel sem olyan megterhelő egy visszérműtét, mint anno, így nem okoz nagyobb kellemetlenséget.
6. Hova lehetne még fejlődni a visszérkezelésben?
Sajnos Magyarországon a visszér műtétek 80 százalékát az általános sebészet végzi hagyományos módszerekkel, hiszen a hazai társadalombiztosítás nem támogatja az ereken belül végzett műtéteket, hogy a pillanatnyi költség minél alacsonyabb legyen. A szakmai kollégiumok első választásként a rádiófrekvenciás vagy lézeres műtétet javasolják, de az említett okból ezen beavatkozások magánpraxisba kerültek.
Pedig, ha más oldalról nézzük a problémát, a modern műtétet követően a betegnek nem kell tartós betegállományba mennie a felépülési időszakban, hanem három nap után munkába állhat, akkor szerintem a korszerűbb eljárások még gazdaságosabbak is.
Forrás: Trombózisközpont
