AZ ÉRINTÉS HATALMA
Szükségünk van az ölelésre
Az érintés és az ölelés mindent legyőző hatalmáról közölt véleménycikket a Guardian. A téma most igazán aktuális, hiszen napjaink jó részét online kommunikációval töltjük, márpedig a személyes érintkezések hiánya mentálisan pusztító lehet.
A koronavírus megjelenésével szinte mindenki életében hirtelen drámai változás történt.
A korlátozó intézkedések miatt gyakorlatilag mindannyian szobafogságra lettünk ítélve, ebből pedig szinte automatikusan következik, hogy aki valakivel együtt él, azt arra ítéli most a sorsa, hogy ezt a kényszerűségből eltöltött időt, mindenképpen a társával ossza meg, lehetősége szerint kellemesen.
De az is eléggé nyilvánvaló, hogy kik lesznek azok, akik a legjobban megszenvedik ezeket a napokat, vagy éppen heteket, de lehet, hogy hónapokat.
Azoknak lesz most is a legnehezebb, akiknek egyébként is az: a börtönben sínylődőknek, azoknak a menekülteknek, akiket táborokba zártak, a hajléktalanoknak, a krónikus betegségben szenvedőknek, az időseknek, a fogyatékkal élőknek, azoknak, akik nem élnek kapcsolatban, de gyakorlatilag az összes marginalizált csoportban élőt ide sorolhatjuk – olvashatjuk a Guardian véleménycikkében.
Ebben a különleges helyzetben még az egyébként normálisnak tekinthető élethelyzetben élőknek is komoly kihívásokkal kell szembenézniük, akiket ettől mindez idáig megkímélt a sorsuk. És mindannyian más és más kihívással fognak majd megküzdeni, lehet, hogy jóval nagyobbal és nehezebbel, mint az előző bekezdésben említett hátrányos helyzetű csoportok tagjai.
Hogy csak egyetlen példát hozzunk: a szülőknek, a munkájuk elvégzése, és a háztartás ellátása mellett mostantól napi 24 órában kell nem csak vigyázni, de szórakoztatni és tanítani is gyerekeiket. Ez már aztán embert próbáló feladat.
Azok azonban, akik egyedül élnek egy komoly teherrel kell megküzdeniük: a szeretet hirtelen és teljes elvesztésével. Lehet aggódni más, sokkal hétköznapibb ügyek miatt, ilyen lehet például még a munka elvesztése is, de ami igazán frusztráló az ilyen emberek számára, hogy nem tudnak megérinteni senkit. Az ölelés varázsa ilyenkor válik egészen nyilvánvalóvá.
Ha nincs járvány, akkor az egyedüllét lehet igazán nagyszerű is. Tartalmas időt lehet ilyenkor eltölteni a barátok meglátogatásával, flörtöléssel, egyebekkel, ebben az önkéntes karanténos időszakban azonban mindez lehetetlenség.
Hozzászólás zárolva.