Szomorú eredmény
A COVID-19 a stressz és bizonytalanság felé taszította a gyerekeket
Minden ötödik gyerek szorong és boldogtalan a mostani járvány sújtotta helyzetben – derül ki öt gyermekjogi szervezet közös vizsgálatából.
Öt gyermekjogi szervezet indított közös online felmérést gyermekek részvételével, hogy az érintettek véleménye is befolyásolja az Európai Unió gyermekjogi stratégiájának majdani kialakítását.
Az online módon elvégzett vizsgálatban több mint 10 ezer gyerek és fiatal vett részt, az így készült jelentésből pedig többek között kiderült, hogy sok gyerek boldogtalan, gyakoriak a mentális problémák és a többség örülne a kevesebb házi feladatnak is.
A felmérés lebonyolítását – az öt gyermekjogi szervezettel szorosan együttműködve – az Európai Bizottság kezdeményezte. A „Mi Európánk, a mi jogaink, a mi jövők” című felmérés során a kérdőívet magyar gyerekek is kitölthették, és ki is töltötték.
Ez az ő jövőjük, így a véleményüknek is tükröződnie kell az EU döntéseiben – jelentették ki az UNICEF, a ChildFund Alliance, az Eurochild, a Save the Children és a World Vision képviselői.
Most először fordult egyébként elő, hogy ennyi gyermek és fiatal alakíthatja közvetlenül az EU politikáját. A jelentés egy igen fontos időszakban született meg, mert a gyerekek viselik a COVID-19 járvány pszichológiai és gyakorlati következményeit és a következő években alkalmazkodniuk kell egy új valósághoz.
A COVID-19 járvány a stressz és bizonytalanság felé taszította a gyerekeket Európában és a kontinensen túl – derül ki a jelentés fontosabb megállapításai közül. A felmérésben résztvevők közül ötből egy gyerek mondta azt, hogy boldogtalan és szorong a jövő miatt a mostani helyzetben.
Tízből majdnem egy válaszadó gyermek esetében tetten érhetőek mentális problémákra utaló tünetek, ilyen lehet a depresszió vagy a szorongás. A felmérésben résztvevő lányok ilyen szempontból sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint a fiúk, és az idősebb gyerekek is több problémáról számoltak be mint a fiatalabbak.
A gyermekek harmada tapasztalt diszkriminációt vagy kirekesztést. Ez az arány 50 százalékosra nőtt, amikor fogyatékossággal élő, menekült, etnikai kisebbséghez tartozó, vagy a magukat LGBTQ+ közösség tagjaiként azonosító fiatalokat kérdeztek.
Hozzászólás zárolva.