Biosarok: szüreti örömök egészségre áldásos előnyei

Már régóta bizonyított, hogy a szőlő kiváló egészségvédő, gyümölcs, must és bor formájában egyaránt, persze az utóbbi csak kis mennyiségben.

A gyümölcsben többfajta, jótékony hatású polifenol található, köztük szívizomvédő resveratrol is. Gyulladásgátlók, növelik a szervezet ellenálló képességét, segítenek a vérnyomás és a vércukorszint szabályozásában, rugalmasan tartják a véredényeket, és antioxidáns aktivitásúak is. Ez utóbbi segít a daganatos betegségek megelőzésében. A frissen facsart szőlőlé kúraszerű fogyasztását nemcsak megelőzésre, hanem a súlyosabb rákbetegségben szenvedőknek is ajánlják a szakemberek. Emellett a szőlőszemek a szervezet számára nélkülözhetetlen C-vitamint, többféle B-vitamint, P-vitamint – ami segíti a C-vitamin felszívódását, és erősíti a hajszálereket -, valamint káliumot és sokféle ásványi anyagot, többek között vasat, magnéziumot, rezet, cinket s a sejtek öregedését gátló szelént is tartalmaznak. Érdemes tehát ilyenkor, szüret idején bőséggel fogyasztani friss gyümölcs formájában, héjával-magjával, és legalább hetente 1-1 deci borral leöblíteni a finom vasárnapi ebédet.

Persze, a szőlő és a bor is legyen hazai, és ha lehet, biominőségű. Ne csábítsanak el az ilyenkor is kapható – a mediterrán országokból származó – hatalmas szemű szőlőfürtök! Ezekről már nem egy ellenőrzés során bebizonyosodott, hogy rendületlenül „duzzadó" küllemüket a legtöbbször mesterséges trükkökkel és főleg egészségre káros vegyi permetanyagokkal érik el, melyektől gondos mosással sem szabadíthatók meg teljesen. Ezzel szemben a bioszőlőt – és természetesen a belőle készült ivólevet, mustot, bort – bátran tehetjük az asztalra. Főleg a piros fajták közül válasszunk, mivel minél sötétebb a színük, a szőlő és a bor is annál gazdagabb az említett értékes anyagokban.

S hogy miben különbözik a bioszőlő és a biobor a hagyományostól?

A bioszőlészet alapja is – mint a többi biozöldségé, -gyümölcsé – a talaj és a növény kapcsolatára épül. A tápanyagmegkötés miatt a szőlőnek ugyanis éppúgy szüksége van speciális baktériumokra, mint ahogyan az emberi emésztéshez az enzimekre. Ha a talajt kémiai gyomirtókkal kezelik, a tőke nem képes felszívni a számára nélkülözhetetlen tápanyagokat. Ennek következményeként pedig az általa hozott termésből készült borban sem érződnek a „terroir" jellegzetességei, vagyis nincs meg az a felismerhető, egyedi jelleg, illat- és ízvilág, amely az adott talaj, mikroklíma és fekvés jellegzetességeiből alakul ki. Fontos alapfeltétel tehát, hogy a „szőlőültetvény" közelében ne legyen szennyező ipartelep vagy autópálya, és a talaj se legyen szennyezett. Ha mindez rendben van, akkor is csak az úgynevezett hároméves átállási időszak után kaphatja meg a szőlészet – ha minden egyéb feltételnek is megfelel – az „öko" minősítést.