VAJON LE CORBUSIER MEG LENNE ELÉGEDVE VELE?
Hogyan hat a városok jövőbeli arculatára a távolságtartás?
A társadalmi távolságtartás miatt a városok közterei sem lesznek már olyanok a koronavírus után, mint annak előtte. Az építészek és urbanisták már készülődnek, kérdés, hogy a városlakók hogyan fogadják majd a változásokat.
Közterek
A cseh Hua Hua Architects cég egy olyan javaslattal állt elő, mely azt célozza, hogy valamiképpen maradjon meg annak a lehetősége, hogy az emberek a városok közterein tudják továbbra is elfogyasztani az utcán, a gyorsbüfékben vásárolt ételeket, ám ezt úgy tehessék meg, hogy se egymást, se pedig a járókelőket ne veszélyeztessék, azaz a social distance elve itt is érvényre tudjon jutni. Ezért olyan, 2-3 átmérőjű biztonsági zónának terveznek, ahol a járványügyi előírásokat betartók tartózkodhatnak. Ezeket a köröket olyan sárga festékkel festenék föl, mint ahogy most a budapesti nagykörúton a biciklisávokat elkülönítik az autósoktól.
Közparkok
Parc de la Distance, vagyis a Távolság Parkja névre hallgatna az a közösségi hely, melyet az osztrák Precht formatervező stúdió munkatársai álmodtak meg. A közpark valójában nem más lenne, mint egy vérbeli labirintus: az útvonalakat ember magasságú sövények választanák el egymástól, biztosítva így a társadalmi távolságtartást a sétálók között, de lehetővé téve azt is, hogy az emberek végre viszonylagos védettségben kimozdulhassanak otthonukból.
Közpadok
Milánóban, a COVID-19 által leginkább sújtott városokban, Antonio Lanzillo tervező olyan nyilvános padokat tervezett, amelyek plexi üveg „pajzs” elválasztókkal vannak felszerelve, így azok, akik az ülőalkalmatosságokon helyet foglalnak majd, nem fertőzhetik meg egymást (legalábbis az elképzelések szerint). Bár a padok nagyon dizájnosak, kicsit azokra a budapesti közpadokra emlékeztetnek, melyeket úgy alakítottak ki, hogy azokon a hajléktalanok csak ülni tudjanak, aludni nem. A biztonságra való törekvés, legyen az bármilyen is, sok minden szempontot fel fog írni mai világunkban.
Le Corbusier után, szabadon
Sara Jensen Carr, a Northeastern Egyetem urbanisztikával foglalkozó szakembere szerint a másfél méternyi távolságra ( távolságtartásra) vonatkozó iránymutatások és szabályok teljes mértékben újra definiálhatják a frissen tervezett közintézmények belső elrendezését. A hamarosan megjelenő „Jól-lét topográfiája” című könyve megvizsgálja, hogyan változtak a városi terek, külsők és belsők olyan jelentős járványok során, illetve után, mint a kolera, a tuberkulózis, vagy éppen a fekete himlő.
Hozzászólás zárolva.