Mi károsítja, és hogyan rendezhető a bélflóra?

Baktériumok ugyan minden, a külvilággal érintkezésbe kerülő testfelületünkön élnek – kivétel a gyomor és a szem, ahol különféle enzimek, illetve a sósav azonnal elpusztítja őket –, ám legnagyobb mennyiségben a bélnyálkahártyán fordulnak elő. Ezért most leginkább erről ejtünk szót.

A béltraktus nemcsak az emésztésben és a kiválasztásban tölt be jelentős szerepet, hanem az immunvédekezésben is fontos funkciói vannak. Mivel legalább 400 m²-nyi felületű, a legnagyobb, a külvilággal kapcsolatban álló testfelületnek számít. A benne található bélbaktériumok száma 10¹⁴, ami egy átlagos súlyú felnőtt ember testtömegéből 6-8 kg-nyit tesz k!  Ezek a baktériumok nemcsak a bélrendszer helyi védekezésében, hanem az immunrendszer állandó „ébrentartásában”, egyes anyagcsere-folyamatok szabályozásában és néhány vitamin termelésében is közrejátszanak.

Az egyoldalú, helytelen táplálkozás, a rossz emésztés, a környezetszennyező anyagok, egyes gyógyszerek, allergiák és a tartós stressz jelentős fokban károsíthatja a normál flórát. Ez nemcsak a normálisan is jelenlevő bélbaktériumok mennyiségi és minőségi összetételét változtatja meg, hanem lehetővé teszi más kóros törzsek, gombák, élősködők elszaporodását is. A változás okozta tünetek pedig rendkívül szerteágazók, sokrétűek lehetnek.

Mitől függ a bélflóra összetétele?

Felnőttkorra mindenkinél kialakul egy csak rá jellemző saját bélflóra, ez az alábbiaktól függ:

• a genetikai adottságoktól,
• az életmódtól,
• a táplálkozástól,
• a stressz mértékétől,
• az emésztőrendszer állapotától,
• az allergia -vagy túlérzékenységi hajlamtól,
• a kávé- és alkoholfogyasztástól,
• a cigarettázástól, más rizikófaktoroktól,
• az immunrendszer aktivitásától.

Legfontosabb az egyensúly!

Nem meglepő hát, ha a bélflóra a természetes gyógymódokkal kezelők között mindinkább a figyelem középpontjába kerül. Számukra a bélbaktériumok önmagukban azonban kevésbé érdekesek, mint a teljes bélnyálkahártya, az általa termelt nyák és a béltraktus nyirokcsomóival, nyirokereivel együtt, ugyanis a felsoroltak szoros kölcsönhatása és egyensúlya teszi lehetővé, hogy a béltraktusba bejutott anyagok közül a szervezet képes legyen kiválasztani a számára hasznos, idegen, sőt káros anyagokat, és ezek ellen megfelelő immunreakciót indítson be.

Az emésztőrendszer gyakori megbetegedései (fekélyek, epepanaszok stb.), a szervezet általános legyengülése, a helytelen táplálkozás és a táplálékkal bekerülő káros anyagok, kártékony mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, élősködők) rendkívül hamar képesek ezt az egyensúlyt felborítani. Nem ritka persze az ellenkező irányú folyamat sem, hiszen a bélnyálkahártya és baktériumflóra egyensúlyzavara rontja az emésztést, csökkenti az immunrendszer aktivitását, és rontja az általános állapotot is.

Legtöbbször nem is lehet tudni már, hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? Előfordulhat, hogy a gyomor-, béltraktus és a hasnyálmirigy váladéktermelése vagy az epeelválasztás- és ürülés megváltozása vezet a bélflóra károsodásához. Ilyenkor különösen a kevesebb bélbaktériumot tartalmazó vékonybélben folyik hatalmas küzdelem a behatoló idegen csírák ellen. Ha a vastagbél normális baktériumai túlburjánzanak, az a vékonybél-nyálkahártya funkciózavarát is előidézheti, ennek pedig heves hasi görcsök, intenzív puffadás, hasmenés stb. lehet a következménye.

A normál bélflórához tartozó baktériumok más nyálkahártyákon kórokozóként viselkednek (például az E. coli a húgyutakban hólyaghurutot, vesemedence-gyulladást, a kismedencében pedig petefészek- és méhgyulladást idézhet elő).

Mi károsíthatja a normál baktériumflórát?

• Gyógyszerek: antibiotikumok, szteroidhormonok, fogamzásgátlók, savkötők, gyulladáscsökkentők, daganatgátlók.
• Gyomor-, bélbetegségek: gyomorfekély, -hurut, epebetegség, hasnyálmirigy-károsodás, májbetegség, idült bélgyulladások, -fekélyek, fertőzések.
• Anatómiai eltérések az emésztőszervekben, húgyutakban, nemi szervekben.
• Környezetszennyezés: ólom, higany, kadmium, vegyszerek, tartósítószerek, festékek, konzerválószerek, élelmiszer-adalékanyagok, tisztítószerek, egyes kozmetikumok.
• Helytelen táplálkozás: sok finomított liszt, cukor, zsiradék, kevés rost, rendszertelenség, félkész és kész ételek (fast food), szénsavas üdítők, rendszeres feketekávé-fogyasztás, kevés folyadékbevitel, bőséges kései vacsora.
• Pszichés terhelés: extrém erős stresszhatás, gyász, depresszió, szorongás, labilis idegrendszer.
• Egyéb: táplálékallergia-, túlérzékenység, besugárzás, vitaminhiány.

Minden baktérium kizárólag egy meghatározott közegben képes csak kifejteni hatását, ezért meglehetősen könnyen képes is kizökkenni egyensúlyából minden változásra: egyes törzsek bizonyos körülmények közt túlburjánzanak, mások viszont kipusztulnak (a gombák és a rothasztó baktériumok egyes bélszakaszokban elszaporodnak, míg más, normál törzsek elhalnak). Ha emellett a máj méregtelenítő aktivitása is csökken, és az immunrendszer teljesítménye is romlik, egyes mikroorganizmusok robbanásszerűen elszaporodnak, ez pedig erjedési és rothadási folyamatokat indít el a bélrendszerben. A folyamat során keletkező mérgező anyagok (pl. alkoholszerű vegyületek) hatására „önmérgeződés” alakul ki, ami számtalan panaszt idézhet elő.

A baktériumflóra felborulását jelző tünetek

Sajnos, a normál flóra felborulását nagyon nehéz vizsgálni, még Nyugaton is csak speciális laborokban van lehetőség rá, s nem tartozik a rutineljárások közé. Ezért a károsodást csak indirekt módon, a következményekre utaló jelekből lehet megállapítani. Ha az alábbiak közül több is érvényes ránk, nagy eséllyel számolhatunk a bélflóra zavarával, különösen, ha a kiváltó okok közül is be tudunk azonosítani párat. Leggyakoribb panaszok:

• gyakori fejfájás, migrén,
• kimerültség, fáradékonyság, koncentrációs zavarok, aluszékonyság, kábultság reggelente,
• puffadás, hasi görcsök,
• hasmenés és székrekedés váltakozva, vagy formálatlan, pépes széklet,
• anyagcserezavarok: vérzsírok és húgysavszint emelkedése, májfunkciós értékek eltérése,
• immunrendszeri aktivitás csökkenése: visszatérő fertőzések, allergiák, bőrkiütések, Candida-fertőzés (hüvelyben, bélben, bőrön), daganatos sejtelfajulás,
• vérszegénység, véralvadási zavarok,
• krónikus bélgyulladás.

A baktériumflóra regenerálódását támogatják

• Savanykás gyümölcsök: málna, szeder, egres, citrusfélék, dinnye, körte, rebarbara, csipkebogyó, homoktövis.
• Olajos magvak: dió, mogyoró, mandula, kesudió.
• Zöldségek: főleg frissen, tejsavasan erjesztve (savanyú káposzta, kovászos uborka).
• Fűszerek: kakukkfű, bazsalikom, fokhagyma, hagyma, petrezselyem, tárkony, ánizs, kömény, babérlevél, majoránna, szerecsendió, paprika, oregánó, gyümölcsecet, torma.
• Édesítőszerek: kevés méz.
• Tejtermékek: túró, joghurt, kefir, aludttej, író, tejsavó.
• Hidegen sajtolt olajok: napraforgó, olíva, tökmag, len, kukoricacsíra.
• Teljes kiőrlésű lisztből készült ételek: tészták, kenyerek, péksütemények, müzlik.
• Italok: frissen préselt hígított gyümölcs- és zöldséglevek, ásványvíz, gyógyteák, kevés vörösbor, maláta-, cikóriakávé.
• Gyógynövények: gyermekláncfű, angelika, kamilla, körömvirág, apróbojtorján, édesgyökér, tárnics, borsmenta.

Hogyan rendezhető a bélflóra?

Legfontosabb alapszabály, hogy a baktériumflóra rendezése mindig többfázisos, hosszan tartó, és ezért mindenkitől nagy türelmet igényel! Lépései a következők:

• a kóros bélflórát ki kell takarítani: diétával, böjttel, kolon-hidroterápiával,
• a máj méregtelenítő működését aktiváljuk (gyógyteákkal, gyógynövény alapanyagú készítményekkel),
• az emésztési zavart helyre állítjuk: enzimekkel, a savviszonyokat rendezzük (gyógyteákkal, gyógyvizekkel), reformétrendre térünk át,,
• vitaminpótlás, immunerősítő készítmények, eljárások
• bélbaktérium-készítmények alkalmazása (sajnos, hazánkban ezek közül még csak tejsavbaktérium kapható).

Forrás: www.balaicza.hu