Miért vagyunk feledékenyebbek és szétszórtabbak a járvány alatt?

A járvány előtt Josh Cohen páciensei miután beléptek a pszichiáter rendelőjébe – és még mielőtt nekikezdtek volna személyes ügyeik taglalásának –, a feszültség oldásaként általában az időjárásról, vagy a közlekedésről kezdeményeztek felszínes beszélgetést.
Most viszont, amint megjelennek az online rendelésen a számítógép képernyőjén, mindjárt elpanaszolják az orvosnak, hogy mostanában mintha köd ülne az agyukon, képtelenek bármire is összpontosítani, alaposan odafigyelni, gyakorlatilag sok mindent azonnal elfelejtenek.

„Az élet kereteinek általános beszűkülése szinte automatikusan magával hozta a szellemi horizont beszűkülését is” – magyarázza Cohen, a How to Live (Hogyan éljünk) című önsegítő könyv szerzője.

Bár maga ez az állapot igencsak riasztó azok számára, akik ezt személyesen is megélik, de az agytudománnyal foglalkozóknak a jelenség nem teljességgel ismeretlen. Jon Simons-t, a Cambridge-i Egyetem kognitív idegtudományának professzora szerint

„mindez teljesen normális reakció erre a meglehetősen traumatikus élményre, amelyet az elmúlt egy évben mindannyian átéltünk.”

Amit a hétköznapai nyelv ködös gondolkodásként tart nyilván, azt a tudomány gyenge „kognitív funkcióként” azonosítja – mondja Catherine Loveday, a Westminsteri Egyetem kognitív idegtudományának professzora. Ez mindenre kiterjed az emlékezetünktől, figyelmünktől és a problémamegoldás képességétől kezdve a kreativitásig. Lényegében ez maga a gondolkodás. „És a közelmúltban nagyon sok panaszt hallottam ezzel kapcsolatban.” – teszi hozzá.

Mindeddig két nagyobb vizsgálatot végeztek a járvány megjelenése óta ezen a területen, egyet Olaszországban, egyet pedig Skóciában. Az eredmények azt mutatták, hogy az emberek rosszabbul teljesítettek, miután elkezdődött a zárlat, de javultak ez irányú képességeik a korlátozások lazulásával, azok viszont, akik továbbra is valamiféle elszigeteltségben élték az életüket, azok állapota lassabban javult a kontroll csoporthoz képest – olvasható a The Guardian internetes kiadásában.

A jelenségre nincs egyetlen magyarázat, egyetlen ok, állítják a területen járatos tudósok.

„Sokféle tényező kapcsolódik össze, amelyek kölcsönhatásba lépve egymással, ezeket a memóriazavarokat, figyelemhiányokat és egyéb gondolkodási nehézségeket okozzák.”

Ami hozzájárulhat ennek az állapotnak a kialakulásához, minden bizonnyal az, hogy a lockdown során nem érnek minket új és friss ingerek, és ez a változatlanságot sugalló állapot megterheli a mentális állapotunkat és a kognitív képességeinket.