Ökopékség Piszkén

Az unió vonatkozó irányelve (90/220/EEC) szerint egyébként a GMO-t forgalmazni szándékozó cégnek – kockázatbecslési tanulmányt is tartalmazó – engedélyezési kérelmet kell benyújtania annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál, ahol a termékét először forgalomba kívánja hozni. Kedvező vélemény esetén a nemzeti hatóságnak tájékoztatnia kell a többi tagállamot az Európai Bizottságon keresztül, s csak akkor adhatja meg jóváhagyását, ha azoknak nincs ellenvetésük; ekkor az adott termék az unión belül forgalmazható. A direktíva 1991. októberi hatálybalépése óta 18 GMO-termék kapott engedélyt; 1998 októbere óta új engedélyt nem adtak ki.

Magyarországon, bár eddig is volt lehetőség génmanipulált termék előállítására, sem növény termesztésére, sem termékgyártásra, sem forgalmazásra nem kértek engedélyt. Ilyen importtermékek viszont már megjelentek az üzletekben.
A bio azt jelenti, hogy nem tesszük tönkre a védekezőmechanizmusokat

Van, akinek divat, van, akinek üzlet, és van, akinek életforma mindaz, amit „bio” és „öko” előtaggal szoktunk jelölni. A Piszeki Öko Kft. tulajdonosa és dolgozói számára az utóbbit jelenti: életforma. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Ollé Sándor nyolc éve kezdett el teljes őrlésű biogabonából kenyeret, süteményt készíteni, amikor ez még nem volt divat, s így üzlet sem igen volt benne. Mára viszont már érzékelhető a változás a fogyasztási szokásokban, így az üzletben is: a cég árbevétele négy év alatt a tízszeresére nőtt.

Lábatlan jó egy óra autóút északnak a fővárosból, a Duna mellett. A környezet a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető érintetlennek. Az ipar nem tett jót neki. Igaz, a hatalmas betonépítmények között felsejlik a folyó, a fölé nyúló fák szépségét sem tudja elnyomni semmi. Itt, a nagyközséget átszelő főút mellett van Magyarország első ökopéksége, ahol ma már vagy hatvanféle terméket gyártanak, a kenyértől a pékárun át különféle süteményekig. Vajon miért pontosan Lábatlan lett a biokenyerek fellegvára?