Szegeden az ókori örömlányok!

Pompejiben a kutatók szerint több bordélyház is üzemelt, azonban a legjelentősebb, a kizárólag ezzel a tevékenységgel foglalkozó Lupanaria volt. Ebben az emeletes épületben a földszinten és a felső szinten is külön szobácskákban, rendkívül puritán körülmények között fogadták az örömlányok kuncsaftjaikat: a néhány négyzetméteres kamrák berendezése mindössze egy kőből készült emelvény volt.
A falakat – a prostituáltak egyfajta reklámjának számító – erotikus festmények díszítették. A vakolatba karcolva fennmaradtak az örömlányok nevei, szakterületei és a betérő vendégek üzenetekei is. A gyakran vulgáris szövegek – némelyikének magyar fordításait a látogatók is olvashatják majd – tartalmát leírja az egyik: „Imádkozom, ó fal, hogy még nem roskadtál össze ennyi ocsmány felirat szörnyű terhe alatt”.

A tárlatra a nápolyi régészeti múzeum gyűjteményéből érkeznek a pompeji ásatások során előkerült erotikus témájú műtárgyak, melyeket Szombathelyről és a Nemzeti Múzeumból kölcsönzött, főként az 1. századból származó, Magyarországon előkerült római leletekkel egészítenek ki.
Fekete házban kap helyet az egykori Pannónia provincia mindennapjait bemutató tárlat, és itt ismerkedhetnek meg az érdeklődők a gladiátorok világával is. A bemutatott leletek legérdekesebbike egy harcos díszsisakja, kar- és lábvértje lesz, melyből csupán néhány darab maradt fönn.
A Kultúrpalotában az ókori Pompeji politikai élete, fürdőkultúrája elevenedik meg csaknem százhúsz, a Nápolyból érkező műtárgy, történeti ereklye segítségével. A Kass Galériában pedig Pompeji és a Vezúv a magyar művészetben címmel az akadémista festészet remekeiből nyílik kísérőkiállítás.