Szemránckrém és hajszínvarázs egy virágban: a búzavirág
Égi virág a búzavirág, legalábbis egyik népi elnevezése szerint. A tapasztalat szerint minél több neve van egy növénynek, annál régebben és szélesebb körben ismert. A búzavirág ősidőktől velünk van: már Tutanhamon egyiptomi fáraó sírjában is olívaleveleket és búzavirágot tekertek egy papíruszhéjba halotti koszorú gyanánt.
A kékszínű tüneményt imolának, kékkonkolynak, vagy zsukollatnak is mondják, de nemcsak nevei csengenek szépen (latinul például: Centaurea cyanus), külseje is igen mutatós. Habár gyomnövény, égszínkék virágainak festéke számos gyógyító anyagot hordoz. Tulajdonképpen az egész növényből csak a virágot hasznosítjuk. Egész Európában igen elterjedt növény, szürkés színű szálas, néha hasogatott levelekkel, melyek fonákja pókhálósan molyhos.
Bár a legelterjedtebb típus sziromlevelei kékek, akadnak vörös, lilás, fehér és egészen feketébe hajló sötétbarna virágzatú példányok is. A gyógynövénytúrák egyik kedvelt látnivalója a mezsgyék és búzatáblák gyönyörű lakója. Gyűjtési idejében (gyogynovenyturak.hu), június-augusztusban gyakran találkozhatunk különleges színével kalászos vetéseken, törmeléklerakókon.
Mivel a vetések gyomnövénye, több helyen is a pusztulás szélére került a vegyszeres gyomirtás miatt. Angliában a Plantlife nevű növényvédő szervezet be is választotta a búzavirágot a fokozottan támogatott növényei közé (ők 101 ilyen növényt tartanak számon).
Gyom- és gyógynövény
Szerencsére számos kertben is megtalálható, hiszen káprázatos szépsége a dísznövények sorába emeli a gyomok közül. Vetése április hóban történik, de nem frissen trágyázott földbe, gyűjtése pedig nem sokkal a virág nyílása után, mert különben szép színét szárításnál elveszti. Ez gyógynövényként történő alkalmazásánál nagyon fontos, hiszen a hatóanyag a virág festékében található.
Ha napfényen szárítjuk, szintén elveszti színét. Minél szebb színt sikerül megőriznünk, annál értékesebb szirmokhoz jutunk. A keserűanyag, cseranyag, ásványi sók, és antocián festék keverékét kivonat, tea* vagy az összezúzott szirmok formájában régen szemkötőhártya-gyulladásra használták borogatásként, de szívnyugtató, vérnyomáscsökkentő szert is nyertek belőle, és torokgyulladás elleni öblögetésre is ajánlották.
Érdekes, hogy Franciaországban a koraújkortól a búzavirág a legelterjedtebb szer a fáradt szemek felfrissítésére, de azt mondják, csak a kék szemekre. Furcsa mód a barna szemekre mást ajánlanak, mégpedig a nagy útifüvet (latinul: Plantago major). A szárított virágok enyhe hashajtóként hatnak, és tonizáló tulajdonságuk is van: erősítik a szervezetet a fertőzések ellen, jótékonyan hatnak a májra.
Hozzászólás zárolva.