A válaszadók 62%-a nem igazán vagy egyáltalán nem elégedett azzal, ahogy a főnöke viselkedik vele, és csak 12% „abszolút igen”. Csákvári Róbert, a kutatást végző Work Force ügyvezetője szerint sokan elfelejtik, hogy a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb munkaerő hatékonyabban dolgozik, és ez sikeresebb céget eredményez. Mindez nemcsak a fizetésen, hanem igen jelentős részben a vezetőn múlik. Szerinte jó vezetőnek lenni nem csak üzleti, hanem alapvető emberi norma és felelősség is, egy vezető sokak életéért felelős. A munkahelyi stressz csökkentése elsősorban vezetői felelősség.
Minden harmadik beosztottat ért már negatív megkülönböztetés
A válaszadók 14%-át illette már szexista megjegyzéssel a főnöke, és 4%-ot ért már szexuális zaklatás is. A válaszadók 35%-át érte már negatív megkülönböztetés, leginkább a dohányzás, a divatos ruhák hiánya, a nemi identitás, a politikai nézet és a gyerek miatt.
Hatalommánia, nem világos feladatok, kivételezés
Kiugróan kevés főnök bírja a kritikát, és kevesen motiválnak megfelelően, de a lehetséges főnöki erények közül a megértés és támogatás sem jellemző. Sok az agresszív vezető is, és az objektivitás hiánya, a közvetlen emberi kapcsolatok ápolása további gyengeség. Gyakran nem világosak a vezetői elvárások, és nehezen vállalható a hangnem is, amellyel kommunikálnak a beosztottakkal.
A legtipikusabb főnöki hibák közül a legmagasabb értéket (70%), a hatalommánia kapott, majd 67% voksolt arra, hogy a főnök ugyan nem ad ki világosan feladatot, de azért leszúr, ha nem azt kapja, amire gondolt, és magas az aránya (58%) annak is, hogy kivételez e vezető, illetve, hogy nem építi a csapatát (57%). A válaszadók 54%-a érzi úgy, hogy megalázza a főnöke, de fontos beosztotti észrevétel az is, hogy a vezető nem tanít, nem támogat, illetve, hogy agresszív és törtető. Nem véletlen, hogy csak minden ötödik munkavállaló érzi jól magát a munkahelyén. Csákvári Róbert szerint a munkaerőhiány miatt ma sok fizikai munkakörben könnyű állást váltani, így egy jó főnök a fluktuáció csökkentése szempontjából is HR-versenyelőny.
Fordulhatunk-e főnökünkhöz probléma esetén?
Mindössze a válaszadók 22%-a mondta azt, hogy bármikor fordulhat a főnökéhez, 32% szerint ez csak akkor fordulhat elő, ha fajsúlyosabb a probléma. Úgy tűnik, a kritikát sem viselik jól a főnökök: mindössze 18%-uk fogadja meg többször is beosztottja javaslatát, 45% szerint azonban a főnök nem fogadja szívesen őket, 27% kifejezetten mérges lesz ilyen esetben, sőt, 32%-ot már fenyegették kirúgással is kritikája miatt.
A főnök a stressz oka
A főnökök a munkahelyi stressz jelentős részét képezik: az alkalmazottak 16%-a állandóan stresszel a főnök miatt, 34% elég sokszor, 24% néha és csak 26% válaszolta, hogy ritkán vagy soha. A válaszadók 47%-a akkor is dolgozik, ha beteg, mert fél a következményektől (főnök véleménye, kirúgás stb.). Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a megkérdezettek 25%-a állást is váltana a munkahelyi bánásmód miatt, de valami miatt nem teheti, 33% aktívan keres is állást, 8% nem keres, mert elviseli jelen helyzetét, és mindössze csak 18% érzi jól magát, így ők nem is keresnek. Mindössze 24% nem érezte úgy soha, hogy behúzna a főnökének, 32% pedig kifejezetten sokszor érzi.
Ríz Ádám, a munkahelyi stressz audittal és stressz kezelési tanácsadással is foglalkozó Rávezető Projekt Kft. ügyvezető igazgatója szerint 2014-ben a munkahelyi stressz mintegy 440 milliárd forint veszteséget okozott a hazai gazdaságnak. A vállalatok többségénél a szükségesnél magasabb a stressz miatti hiányzások és a fluktuáció aránya, amely az érintett cégeknél folyamatosan komoly teljesítménycsökkenést okoz. Az uniós átlag szerint a negatív következmények 50-60%-a a munkahelyi stressz számlájára írható. Magyarországon ugyanakkor a vállalatoknak alig 18%-a rendelkezik stresszkezelési cselekvési tervvel, noha az ügyvezető szerint a szervezeti stressz faktorok jelentős részét egy jól átgondolt és következetesen megvalósított anti stressz akciótervvel gyorsan és hatékonyan lehetne kezelni.
