Ez a város egy távoli bolygó
Sanghaji beszélgetés egy világpolgárral
Holch Gábor 2002 óta él Kínában, vezetési tanácsadó és coach, a sanghaji magyar közösség egyik törzstagja. Munkáját tucatnyi európai és ázsiai ország között ingázva végzi, útközben pedig ír. Angol és magyar nyelvű könyvei, cikkei a kelet-nyugati kapcsolatokról szólnak, hol szakemberek, hol szórakozni vágyó olvasók számára. Baisanszki Zsanett Sanghajban találkozott vele.
Sok magyar nem is tud hosszú időn keresztül Ázsiában maradni. Neked mi a titkod? Hogyan hidalod át a kulturális különbségeket?
Vannak módszerek arra, hogy valaki „túléljen” egy olyan kultúrában, amelynek sajátosságai nagyon távol állnak az ő személyiségétől. Persze, ha valaki nagyon szenved, akkor azt mondom, menjen haza, vagy menjen olyan helyre, ahol a kultúra közelebb áll a természetéhez. De ha már aláírt egy ötéves szerződést, vagy a házastársa olyan nemzetiségű, akkor a beilleszkedés megkönnyítésének többféle módszere is van. Mindig nehezebb magamat alakítani a környezetemhez, mint a környezetet alakítani magamhoz. Ez kicsit olyan, mintha vennék egy lakást valakitől, aki alacsonyabb, mint én. Sokkal könnyebb áttenni magasabbra a polcokat, mint guggolva közlekedni a lakásban. Nagyon sokan ebbe fáradnak bele. Ha rájövünk, hogy mi a probléma, elkezdhetünk kialakítani egy olyan környezetet, amelyben komfortosabban érezhetjük magunkat. Például barátkozhatunk többet külföldiekkel, vagy ha kínaiakkal barátkozunk, akkor kereshetünk közöttük olyanokat, akik természetüknél fogva kicsit karakánabbak, magabiztosabbak, vagy olyanokat akik éltek Kelet-Európában, beszélnek idegen nyelveket, akik jobban értenek minket. Ők közelebb állnak a magyar temperamentumhoz. Többet is írtam erről a Mindenki szellemi kalauza, Kína, és Ez a város egy távoli bolygó című könyveimben.
Ezt is olvasd el!
Boldog élet 60 éves kor felett Kínában
Hozzászólás zárolva.