Facebook hozzászólás
1 225

Mit csinál egy társadalmi és kulturális mediátor? Interjú Porkoláb Gyöngyivel

Közgazdásznak indult, sikeres szakmai útján az első vízválasztót az anyaság jelentette. Porkoláb Gyöngyi az első gyermeke megszületésekor döntött úgy, hogy a családot választja a karrier helyett. Négy gyermeke mellett azonban hajtotta a vágy, hogy olyan munkát, tevékenységet is folytasson, amivel mások számára is értéket termel, amivel másoknak is tud segíteni. Rengeteg civil projektben vett részt az évek során, melyeket szenvedéllyel, elköteleződéssel végzett és amelynek középpontjában mindig az embert kereste. Így lett belőle társadalmi és kulturális mediátor. Legutóbbi projektje egy évtervező naptárkönyv, amelyben a tervek megvalósításához a motivációt Szabó Magda adja.

Társadalmi és kulturális mediátor? Ha egyenként boncolgatjuk a szavak jelentését, talán az átlagember is megérti, mi mit jelent. De így egymás mellé téve a három kifejezést, egy talányos címke jön létre, amit különböző projektekre ráaggathatunk. De ebben nincs semmi baj, mert a címke mögött ott van a szakmai módszertan, ami segíti a tervek megvalósulását.

Porkoláb Gyöngyi portré a könyvével
Legutóbbi projektje egy évtervező naptárkönyv, amelyben a tervek megvalósításához a motivációt Szabó Magda adja.

 

Segíts nekem, hogyan tudnád pár mondatban összefoglalni, hogy mivel is foglalkozik egy társadalmi és kulturális mediátor?

Legegyszerűbben úgy tudnám megfogalmazni, hogy társadalmi és kulturális projektekben a különböző felek igényeit megismerve, elemezve, ítélkezés nélküli, megértő szemlélet és hozzáállás, amely segíti a feleket összekapcsolni, közös platformra, megnyugvó pontra jutni. Egy olyan békés konfliktuskezelő módszer, amely az elmélyült, nehéz helyzetek során utakat nyit meg a másik félhez. A mediátori szemléletet, módszert, tudást később kulturális menedzseri munkám során is működőképesnek láttam. Ma is hasznosítom, sokszor segít megtalálni a kultúra alkotói és a különböző társadalmi csoportok közötti elakadásokat és kapcsolódási pontokat, egyfajta professzionálisabb kultúraközvetítést jelent. A multikulturális közegben egészen izgalmas társadalmi folyamatokban van lehetőség segíteni eltérő kultúrák közötti közvetítést, a lehetőségek fejlesztését. A gyermekvédelemben való tevékenységem során látott helyzetek motiváltak abban, hogy elvégezzem a hivatalos mediátori képzést, így ma már az Igazságügyi Minisztérium regisztrált mediátora vagyok.

Honnan indultál és milyen élethelyzetben váltottál, léptél erre az útra? Gondolom az érettségikor még nem is igen létezett a társadalmi és kulturális mediátor szakma.

Alapvégzettségemnél fogva külkereskedő, marketing közgazdász vagyok, jól beszéltem angolul és németül, ami akkoriban nagy előny volt. Aztán egy befektetési banknál, majd egy nemzetközi reklámügynökségnél dolgoztam, érdekes, hogy ma visszatekintve, itt minden olyan területtel foglalkoztam, amit ma is csinálok. Amikor az első gyerekemmel várandós lettem, Londonba mehettem volna egy teljesen új területet tanulni, de egy kisbabával a hasamban nem vállalkoztam erre a kihívásra. Aztán megszületett a többi gyerekem, mellettük számtalan jó ügy, program, munka is megtalált, amelyek részint a mindennapokban lévő problémákra utaltak, és talán én is érzékeny voltam ezekre. Mindegyikhez azzal a tudatos, stratégia, szakmai szemlélettel közelítettem, amelyet a piacon tanultam. A szülői létnek köszönhetően a társadalmi kérdések elég széles spektrumával szembesültem az évek során, talán ez is lehet az oka, hogy a gyerekeim és a munkám mellett fontosnak tartom az általam vezetett két civil szervezet fontos társadalmi ügyeinek a képviseletét. Úgy tűnik, hogy az életemben a folyamatos képzés egyfajta függőség, jelenleg éppen a negyedik diplomámra készülök, a Debreceni Egyetem egészségügyi menedzser mesterszakán.

Mire vagy a legbüszkébb az eddigi teljesítményeidben?

A négy gyerekemre. Arra, hogy törekednek arra, hogy megtalálják azt a hivatást, amely örömet is jelent, amellyel tudnak majd boldogulni az életben. A legkisebb gyermekem még csak 10 éves, vele van még teendő bőven. Szállóigévé vált a „Minden fejben dől el.” mondásom, amin ma már jókat nevetünk, noha működik.





Facebook hozzászólás

Hozzászólás zárolva.

GASZTRO

STÍLUS

1 / 630

KUL-TOUR

1 / 158

KUL-TOUR

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!