GYÖNGYÖZŐ LEXIKON
6 dolog, amit tudnod kell a pezsgőzéshöz
Pazar pezsgők hazája ma Magyarország! Fantasztikus különlegességeket találunk a borbárokban vagy az üzletek polcain, ennek ellenére még mindig december 15. és január 3-a között fogy el a pezsgők több mint 90 %-a. Szik Mátyás, Magyarország háromszoros szommelier bajnoka szerint kár lenne kihagyni a csodálatos nedűket, mert ma már a hazai borászok is tudják, csak minőségi alapanyagokból készíthető igazán jó pezsgő! Segítségül röviden összeszedtem nektek, mit kell tudni ma a pezsgőről, a pezsgőzésről!
Először is, dobd el a jegyzeteidet, amit valaha is készítettél a pezsgőről, mert ha Szik Mátyást hallgatod, pillanatok alatt szertefoszlik minden romantikus ismereted. Az is igaz, hogy az általa varázsolt világ talán még izgalmasabb, mint az eredeti volt…
A történelemkönyvek szerint az első pezsgőt 1670 – 1715 között Reims közelében, a champagne-i borvidékhez tartozó Szent Benedek-rendi apátság pincevezetője dom Pierre Pérignon készítette úgy, hogy parafa dugóval zárta le a borosüveget, amelyet viaszba mártott, és drótkengyellel erősített az üvegre. Szik Mátyás szerint ez csak legenda, e helyen ma mindössze egy kis emléktábla áll, csak a mese megőrzésének kedvéért.
Champagne csak Champagne-ból jöhet, 1936 óta eredetvédelem alatt áll. Három szőlőfajta engedélyezett: a pinot noir, a pinot meuiner és a chardonnay. A XVIII. századi metódus az egész világot meghódította. Champagne a házasítás művészetéről lett világhírű – a kifinomult ízlésű emberek legnagyobb örömére.
Magyarországon Törley József és Etyek nevéhez fűződik a pezsgőkészítés hagyományának megteremtése. A külföldről hazatért szakember gyorsan rájött, hogy a főváros szőlőskertjének nevezett vidék adottságaiban erősen hasonlít Champagne-éhoz, ami jó alapot jelent az iparág meghonosításához.
Mindig nagy izgalom kíséri a pezsgőbontást. Kevesen tudják azonban, hogy pontosan 6 felet kell tekerni a dróton a kinyitáshoz. És hogy miért van „gallérja” a pezsgősüvegeknek? A magyarázat rém egyszerű. Egykor kizárólag kézimunka volt a pezsgőkészítés. Az úgynevezett degorzsálás, amikor a seprűt kilőtték az üvegből, nem is sikerülhetett egyformán.
A seprű eltávolításakor hol picit több, hol kevesebb nedű maradt az üvegben. De hogy a polcokon jól mutassanak a flaskák, egyszerűen letakarták egy „gallérral”, és így mind egyformának tűnt!
Ma is vitáznak a divathóbortok követői, hogy miből illik, vagy miből kell inni a pezsgőt. Kezdetben a kehely alakú poharak vitték prímet, majd jöttek flőték, vagyis a felfelé karcsú, sokszor tölcsér alakú, elegáns ám törékeny típusok. Akkor azt mondták, hogy látványában csodás az ital. Ma már ez is túlhaladott gondolat.
Hozzászólás zárolva.